Irányító és ellenőrző szervezetek

Lakos János: Jelentés a Levéltári Szakfelügyelet 2011. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. LSZ 62. (2012) 1.

jelentés a levéltári szakfelügyelet 20 11 évi működéséről... hetőség, ismertető, segédletek, családkutatás, kiadványok stb.). A másik intézmény lapja ellenben nem túl bő tartalmú, csak kismértékben segíti a kutatókat. d) A fenntartó honlapján csak adatokkal szerepel a vizsgáltak közül nyolc levéltár (Egri Főegyházmegyei, Pécsi Püspöki, Pécsi Káptalani, Csornai Premontrei Prépostsági, Pannonhalmi Bencés Főapátsági, Dunántúli Református Egyházkerületi, Békéscsabai Evangélikus Egyházközségi és a Román Ortodox Egyházi). A fenntartói honlapokon kívül elsősorban a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) honlapjáról van szó, ahol valamennyi egyházi levéltár szerepel a legfontosabb adatokkal. A katolikus levéltárak alapvető adatait tartalmazza a történelmi Magyarország katolikus levéltárait bemutató honlap. Az említett honlapokon megjelenő adatok ugyan hasznosak, de mélyebb szintű érdemi információval nem szolgálnak, így össze sem hasonlíthatóak az önálló és a más intézménnyel közös levéltári honlapokkal. (Meg kell jegyezni, hogy készülőben van a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár könyvtárral közös honlapja.) e) A Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány Levéltárának nincs semmilyen internetes megjelenése. Összegzésül hangsúlyozom, hogy a vizsgált egyházi levéltárak internetes megjelenésének tartalmi mélységében nagy különbségek vannak. Egészen kiváló önálló honlapot ugyanúgy találunk, mint minimális információt tartalmazó megjelenést. A lényeges az, hogy az egyházi levéltárak és fenntartóik is felismerték, hogy a világháló nyújtotta lehetőségek kihasználása alapvető levéltári érdek, mert nagymértékben kitágítja a levéltárhasználók tájékoztatására korábban kizárólagosan használt „manuális" eszközrendszert. Ezért — ha van rá mód — feltétlenül támogatni kell e levéltártípus honlap-fejlesztéseit. Úgy vélem, támogatásra elsősorban azok a levéltárak érdemesek, amelyek már rendelkeznek önálló vagy pl. a könyvtárral közös honlappal, illetve a fenntartója honlapján rész-honlappal. Természetesen a támogatáshoz feltételeket illik szabni, elsősorban olyanokat, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a levéltárhasználókat segítő tartalmak kerüljenek a világhálóra (pl. az összes elérhetőségi forma, kutatási szabályzat és lehetőségek, szolgáltatások díjai, fond- és állagjegyzék, más segédletek, kiadványok, adatbázisok, digitalizált állományok, amelyek lehetővé teszik az online kutatást is stb.). (Fentiekről 2011 júliusában már beszámoltam a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak. A Minisztérium 113002—1/2011. sz. válaszában kinyilvánította, hogy az NKA szakmai kollégiumának javaslatot tesz a nyilvános magánlevéltári honlapok fejlesztésének támogatására.) 2. Az állományvédelmi előírások érvényesülése A levéltári jogszabályokban és a MOL által 2005-ben kiadott Állományvédelmi Ajánlásban meghatározott előírásoknak a vizsgált nyilvános magánlevéltárak - a szakfelügyelői jelentések szerint - különböző mértékben felelnek meg. Elsősorban a raktárhasználati rend szabályozottságára, a raktárak berendezésének alapvető jellemzőire (klimatikus viszonyok, tárolási mód, zsúfoltság stb.) és a levéltári anyag használatára vonatkozó követelmények képezték az ellenőrzés tárgyát. Túlnyomórészt kis mennyiségű iratanyagot őrző, egy-két raktárhelyiséggel rendelkező és egykét fős létszámú intézményekről van szó, így nem meglepő, hogy külön raktárhasználati szabályzatot csak két levéltár (Prímási Levéltár, Magyar Zsidó Levéltár) készített. Problémát jelent, hogy több levéltár nem tesz eleget annak az alapvető biztonsági előírásnak, hogy pl. kutatói használatra kiemelt iratok helyére őrjegyet kell tenni. Néhány levéltárban még nem valósult meg az a követelmény, hogy a levéltári anyag tárolására szolgáló raktárhelyiségben oda nem való más gyűjtemények ne legyenek, hogy munkaszoba, kutatószoba ne szolgáljon iratanyag őrzése céljára. Az intézmények többségében azonban érvényesülnek ezek az előírások. Fontos, hogy a levéltári raktárak áramtalaníthatósága általánosan megvalósult, és a levéltárak többsége elektronikus tűz- és betörésvédelmi rendszerrel felszerelt. 47