Irányító és ellenőrző szervezetek
Balázs Péter: A Levéltári Tanács 1974. évi munkája. • 1975. [LSZ 1975/1. 257-263. p.]
sem mutat olyan tendenciát, hogy a közművelő munka időigényének országos átlaga - más levéltári munkák rovására - emelkedne . A felszólalók arra is kitértek, hogy a levéltári közművelő munka feltételeinek javítására is gondot kell fordítani. A technikai bázis kiépítése még kezdeti stádiumban van, de nincs megoldva a kiadványok terjesztésének kérdése sem. Meg kell találni a módot arra, hogy a nagy gonddal összeállított levéltári kiadványok valóban el is jussanak azokhoz, akik számára készültek. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a múzeumok, levéltárak, könyvtárak, művelődési házak stb. munkájának összehangolására megyei közintézményi bizottságokat kellene létrehozni. Mivel a levéltári anyag kiállítási felhasználását - az anyag védelme érdekében - a LÜSZ bizonyos korlátok közé szorítja, az ún. nemes másolatok kérdésével is foglalkozni kell. A hozzászólásokra Kiss Dezső válaszolt, majd Sinkovics István elnök foglalta össze a vita eredményeit. Rámutatott arra, hogy a levéltáraknak vannak közművelődési teendőik, eddig is bekapcsolódtak ebbe a munkába, s a párthatározatból adódó célkitűzések a levéltáraknak nem kampányszerű feladatokat jelentenek. A. referátum egyrészt helyesen elemezte a levéltárak közművelési munkájának lehetséges eszközeit, másrészt határt húzott a nem levéltári jellegű feladatokkal való megterhelés elé. A Levéltári Igazgatóságnak az irányelvek kidolgozásánál, valamint a tervek és beszámolók véleményezése kapcsán lehetősége van arra, hogy a levéltárak közművelő munkáját egységesen irányítsa, megfelelő mederben tartsa. + + + A Tanács a december 11-i ülésen Szűcs Lászlónak a "Vállalati provenienciájú iratok levéltári őrzésével és feldolgozásával kapcsolatos problémák" című referátumát vitatta meg. Levéltárügyünk egyik legproblematikusabb területe ma a vállalati provenienciájú iratok további sorsának alakulása, s így érthető, hogy a referátummal kapcsolatban sokoldalú, többórás vita bontakozott ki. A referátum az érdekelt levéltárak adatközlései alapján megállapította, hogy az általános levéltáraknak országosan - még a selejtezések elvégzése után is - 20 000 folyóméter vállalati provenienciájú irat átvételéről kellene gondoskodniuk. E törvényszabta feladatuknak jelenleg képtelenek eleget tenni, mert szabad raktári férőhellyel nem rendelkeznek, sőt a levéltárak többségének raktárai máris túlzsúfoltak. 3nnek a 20 000 folyóméter levéltári anyagnak átvételét csak akkor lehetne biztosítani, ha az ebhez szükséges raktártér kialakításához és berendezéséhez a levéltárak 80 000 000 forintos beruházásban részesülnének, ugyanakkor az anyag keze-261