Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Sipos András: A magyar önkormányzati és területi levéltárak egykor és napjainkban. Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. 5-15.
Sipos A ndrás A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETI LEVÉLTÁRAK EGYKOR ÉS NAPJAINKBAN1 1 A tanulmány „Waves of centralisation and decentralisation: Territorial and municipal archives in Hungary” címmel a Nemzetközi Levéltári Tanács Comma című folyóiratának tematikus számában jelent meg {Comma 2014. 1-2. sz. 81-90.) , amely a világ területi és önkormányzati levéltárai helyzetének, szereplehetőségeinek széles merítésű összehasonlító áttekintését tűzte ki célul. Ennélfogva a magyarországi levéltári viszonyokról konkrét ismeretekkel nem rendelkező nemzetközi szakmai közönség előismereteihez és információs igényéhez igazodik. Angolból fordította: Horváth J. András. Általános vélekedés szerint a közlevéltárak megbecsültsége, társadalmi státusza és a jogállami elveknek megfelelően működő politikai rendszer között szoros kapcsolat áll fenn. Az átláthatóság, a közhatalmat gyakorlók elszámoltathatósága és az állampolgároknak az információhoz való hozzáférési joga a demokratikus rendszer alapvető követelményei, a levéltárak pedig ennek szükséges intézményi feltételei. Ám a magyar területi és önkormányzati levéltáraknak az utóbbi évtizedek folyamán, a diktatúra és a demokrácia időszakaiban végbement fejlődése nem feltétlenül igazolja ezt a szoros kapcsolatot, legalábbis ilyen közvetlen formában nem. Ezen levéltárak ugyanis éppen az 1950-es években indultak el a szó valódi értelmében vett intézménnyé válás útján, először érvényesítve a levéltári szakszerűség számos követelményét, vagyis éppen abban az időszakban, amikor szovjet mintára jött létre a központosított közlevéltári hálózat. A szocialista rendszer bukását követő negyedszázad tapasztalatait véve figyelembe viszont nemigen állítható, hogy a levéltáros munkája és a gondjaira bízott iratok sokkal nagyobb megbecsülésben részesültek, mint korábban. Az 1950 előtti időszak A vármegyék iratainak rendszeres őrzését a megyeházák létesítéséről szóló 1723. évi törvényi rendelkezéstől számíthatjuk. Az 1790—1820 közötti időszakban vált általánossá a megyei levéltárnoki állások létesítése. Ez a folyamat a szabad királyi városokban már korábban kezdetét vette, mivel a városi jogokat és kiváltságokat, a polgárság jogait, tulajdonát biztosító dokumentumok megőrzése nagy jelentőségű volt a városi közösség számára. Az első olyan tisztviselőt, aki főként a régebbi iratokért volt felelős, 1776-ban nevezték ki Budán. 1950 előtt kétfajta önkormányzati levéltár létezett: megyei és törvényhatósági jogú városi. Ebben az időszakban csak az Országos Levéltár 5
