Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Mózessy Gergely: A magyarországi egyházi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései. LSZ 61. (2011) 2.
MÓZESSY GERGELY A magyarországi egyházi levéltárak helyzete, problémái és fejlesztési elképzelései6 Elöljáróban - jogi helyzet és személyi feltételek Az egyházi levéltárak nagy többségét a magyar jog „nyilvános magánlevéltárként" határozza meg.7 Önálló jogi személyiséggel az intézmények többsége nem rendelkezik, csak a fenntartó egyházak jogi személyiségéből részesednek.8 Az egyházak intézményalapítási jogában benne rejlik a különböző gyűjteményi területek (könyvtár, levéltár, műzeum) integrálásának lehetősége is. Ez — sok gyakorlati haszna mellett (közös eszközhasználat, komplex kutatói szolgáltatások) — az egyes szakterületek szakmai önállóságának feloldódásával is fenyeget.9 A teljes magyarországi levéltári anyag mintegy 4,5%-át, ugyanakkor kiemelkedő fontosságú részét őrzik az egyházi levéltárak. A levéltári alkalmazottak mintegy 3,5%-a dolgozik egyházi levéltárban. Ez azt jelenti, hogy protestáns egyházkerületi levéltárakban 1 -5 fő; egy-egy katolikus püspöki/érseki levéltárban 1-3 fő; szerzetesi levéltárban 0,5-1,5 fő dolgozik. Az intézmények számát és a főállású munkaerőket figyelembe véve csak átlagban jut minden intézménybe egy-egy főállású alkalmazott. A levéltárra fordított munkaidőt a részmunkaidős alkalmazás, illetve a más gyűjteményterületen (könyvtárban vagy múzeumban) végzett munka is korlátozhatja. Egy-egy adott levéltárban specializálódásra vagy belső munkamegosztásra alig-alig van lehetőség, az alkalmazottaknak a szakma minden területén jártassággal kell rendelkezniük. Képzettség tekintetében kifejezetten jók az adottságok e levéltári szegmensben: az egyházi levéltárosok nagy többségben felsőfokú szakképzettséggel, 10-15 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek; igen nagy hányaduk doktorátussal is. A szakfelügyeleti megállapítások szerint az alkalmazotti létszám a speciális feladatok miatt a szükséges alsó határát súrolja vagy épp elégtelen. A megszorításokkal terhelt elmúlt öt évben a fenntartók a leépítés eszközéhez alig-alig nyúltak - hiszen nem volt hova hátrálni már. Inkább a szükséges és sürgetett státuszfejlesztések sokáig húzódó elmaradásában látható a megszorítások hatása, melyek csak a közelmúltban változtak. A mai intézményi létszámadatok kissé kedvezőbbek a 2004-eseknél: minimálisan csökkent ugyan a foglalkoztatottak, de nőtt a főfoglalkozású munkaerők száma. (Lásd a melléklet adatait.) 6 Az MLE 2011. május 4-én a levéltárügy jövőjéről szóló kérdésekről szakmai napon tartott előadás szerkesztett változata. Ennek alapja a Levéltári Kollégium eseti bizottsága számára készített munkaanyag, ezért az írás a finanszírozás és az infrastruktúra kérdéseire tér ki elsősorban. 7 A kategória nem fedi le pontosan az egyházi levéltárakat, hiszen e csoportba tartoznak a pártarchívumok és az alapítványi levéltárak. Nem kapott viszont „nyilvános magánlevéltári" státuszt néhány problémás helyzetű, ám kétségkívül értékes iratanyagot őrző egyházi levéltár (PPKE - Hittudományi Kar Levéltára, kisebb szerzetesi levéltárak; kisebb, ám komoly történeti múlttal rendelkező felekezetek levéltárai). 8 Kivétel: a Győri Egyházmegyei Levéltár. 9 Gyűjteményként jogi önállósága a Pápai Református Gyűjteménynek van 55
