Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Ipkovichné Szakály Ildikó: Új levéltárak (részlegek) - A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának új levéltára. LSZ 59. (2009) 1.

ÚJ LEVÉLTÁRAK (RÉSZLEGEK) IPKOVICHNÉ SZAKÁLY ILDIKÓ A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONTJÁNAK ÚJ LEVÉLTÁRA Bevezetés A Nyugat-Magyarországi Egyetem Levéltárának taglevéltáraként 2008. február l-jén megala­kult a Savaria Egyetemi Központ Levéltára, amelyet annak könyvtáros-informatikus végzett­ségű vezetőjeként ezúton mutatnék be. A kőszegi és a pápai középfokú tanítóképzők jogutódaként Szombathelyen 1959-ben jött létre a Felsőfokú Tanítóképző Intézet, amelynek működését a folyamatos szervezeti átalakulás kísérte.1 A közel 50 éves intézmény 2008. január l-jén történetének új állomásá­hoz érkezett, három karral, Savaria Egyetemi Központ néven, a Nyugat-Magyarországi Egyetem szervezeti kereteibe integrálódott. Az egyetemmé válással nem csak a felsőoktatás feladataiból vállalt szerepei nőttek, de az új szervezeti keretek között lehetőséget kellett biztosítani az itt keletkezett források megőrzésére, kutatására, felhasználhatóvá tételére. E tevékenységi kör részeként megfogalmazódott; fel kell dolgozni a felsőoktatás jellegzetes iratsorozatait, az anyakönyveket, a különböző hallgatói névsorokat, nyilvántartásokat, index­másolatokat. Nyilvánvaló, hogy az oktatói és hallgatói adattárak nagy jelentőséggel bírhatnak az oktatás-, és művelődéstörténeti, továbbá helytörténeti kutatások számára. Az intézmény múltjára, működésére vonatkozó iratok kisebb része az 1974-ben alapított központi irattárba, míg a jogelődök történeti értékű iratainak jelentős része iratátadással, illetve a levéltár-érett iratanyag folyamatos átadásával a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fiókle­véltárába, Kőszegre került. Most az újonnan alapított Levéltár szándékában áll ezen irat­anyag keletkezési helyre történő visszajuttatása. Azzal is számolni kell, hogy a Főiskola 50 éves működése során jelentős mennyiségű maradandó, történeti értéket őrző közirat keletkezhetett úgy, hogy az máig szétszórtan, nem kutatható állapotban lehet szanaszét, az intézmény területén. Különböző dokumentumtípu­sok, kéziratok, aprónyomtatványok, fotók, tárgyi emlékek és hanganyagok is lappanghatnak így. Ezek felkutatása, összegyűjtése, őrzése, szakszerű feldolgozása alapfeltétele a későbbi kutatásnak, feldolgozásnak. A hanganyagokból hangarchívumot, a fotókból fotótárat lehetne létrehozni, a tárgyi emlékek egy egyetemtörténeti külön-gyűjteményt (emlékmúzeumot) is alkothatnának, mindezek kiegészülhetnek személyi hagyatékokkal, ajándékokkal. Az egyete­mi levéltár nem csak az intézménytörténeti forráskiadványok és feldolgozások meghatározó intézménye lenne, de az oktatási tevékenységet is segíthetné, ugyanis az 1994/1995-ös tanév­től a történelem szakos hallgatók specializáció keretében levéltári technikus képzettséget is szerezhetnek, számukra ez az intézmény jó gyakorló terepet jelenthetne. 1 Az intézmény története. Forrás: http://www.bdtf.hu/FromMe.aspx A letöltés ideje: 2009 februárja. Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz. 41-17.

Next

/
Thumbnails
Contents