Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések

Blazovich László: Tanulmányterv városi levéltárak kialakítására. (1982.10.25-1982.10.26-i szegedi igazgatói értekezlet 4. napirendi pont) • 1982.09.13 [23512/1982 LO = MOL XIX-I-9-rr-4. tétel]

A XI. III. század második feléto'l egyre több város külön díjazással alkalmazott e célra városi tisztviselőket, a század végétől pedig sok helyen már önálló levéltárost is alkalmaztak. A XIX. század első felében folytatódott a városi levéltárak rendezése nemcsak a szabad királyi városokban, hanem a mezővárosokban is. Az iratok elhelyezésének gondjai miatt sok helyen önálló helyiséget bocsátották a levéltár rendelkezésére, máshol selejtezéssel igyekeztek enyhíteni a férőhely gondokon. Az abszolutizmus idején tovább gyarapodott az iratanyag, az elhelyezés és rendezettség szintje azonban nem javult, hiányzott az állami felügyelet is. A kiegyezés után az állami levéltárak a belügyminisztérium fei lügyelete alá kerültek, az Országos Levéltár javaslatot tehetett rendezésükre, selejtezésükre, az ellenőrzésre azonban nem volt módja. Felmerült a század utolsó éveiben állami felügyelet alá helyezésük terve is. A városi levéltárost levéltárnok! munkája mellett sok egyéb hivatali munkával is megterhelték. A két világháború között sem fordítottak kiemelt figyelmet a városi levéltárak anyagára, szakmai problémáira. A férőhely hiányon selejtezéssel, az iratok külső raktárakba helyezésével enyhítettek,* a levéltárosok helyzete sem javult, inkább nehezedett. 1939-ben a VKM elrendelte a megyék, városok és több község levéltárának megtekintését. A jeluntén""0

''ből kiderül a városi levéltárak helyzetének megoldatlansága / a városok nagyságától függetlenül számos rendezett és teljesen elhanyagolt levéltárat is találtak/. A javaslatok megvalósítására a háború miatt nem kerülhetett sor. A szocialista korban a levéltárügy helyzete, így a városi levéltáraké is alapvetően megváltozott, azonban a jelen korra is számos probléma megoldása maradt. A városi levéltárak / thj, városoké is/ a megyei levéltárak mostohábban kezelt testvérei voltak a magyarországi levéltárügy története során. Anyaguk gazdagsága azonban minőségben és mennyiségben is vetekszik a megyék anyagával. A jelenlegi megyei osszlcvéltári anyag mintegy^egynegyedét teszik ki a városok iratai, <i kapitalista kort tekintve pedig az összanyag egyharmadát adják. Az egyes megyék esetében természetesen mások az arányok. Bács-Kiskun és Csongrád megyében, felét, Pestben, Tolnában tizedét, bomogyban huszadát adják az összes levéltári anyagnak. A megyei levéltárak általában a volt vármegyék anyagának örökösei, a jelenlegi megyei apparátus iratainak gyűjtői természetesen az egyéb föndkgj anyaga mellett. A jelenlegi fióklevéltárak tehát a későbbiekben mint városi levéltárak — mindegyikük törzsanyagában szerepelnek az adott városi fondok — működhetnének, gyűjtve és feldolgozva városuk és vidékük irotképzőinek dokumenL• mait. Igy a megyei levéltári hálózat igazodna a tanácsi szervezethez, valamint a város és vidéke / egy gazdasági körzet/ iratai is egy helyen lennének, megfelelő bázisát adva a helytörténeti kutatásnak. ,