Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Blazovich László: Tanulmányterv városi levéltárak kialakítására. (1982.10.25-1982.10.26-i szegedi igazgatói értekezlet 4. napirendi pont) • 1982.09.13 [23512/1982 LO = MOL XIX-I-9-rr-4. tétel]
A fioklevéltárak — túlhaladva a LÜSZ helyesen tágra szabott értelmezését is — ma már önálló levéltári funkciót ellátó levéltári egysegek. Iratbegyüjtést végeznek, raktározott anyagukat rendezik, kutató~és ügyfélszolgálatot látnak el, szervellenó'rzést végeznek, és aktívan bekapcsolódnak működési helyük kulturális eletébe. Kivétel nélkül lámpásai a kultúrának vidéken, jelentőségük — bátran mondhatjuk egyes helyeken, uzentes, Kőszeg, Nagykőrös, stb. 3 tekintetben nagyobb mint az ottani múzeumoké. A szakmai feladatok nyomatékosítása mellett hangozhatjuk: kár lenne erről a szerepről lemondani, hiszen ezzel az egész levéltárügy tekintélyét növelik az állami szervek és a lakosság körében is. Sok esetben a fióklevéltárak inkább meghatározói a helytörténeti kuJ ^tásnak, mint a központ a megyei ill. regionális kutatómunkának. Kulturális tevékenységűit miatt általában jó a fiókok valamint a helyi r>árt és állami szervek kapcsolata. A fióklevéltárak — e szerencsétlenül hangzó elnevezés előtagja különösen bántó jelentést ad n szónak — törzsanyagát általában a helyi városi fondok, valamint a hozzátartozó járási, kerületi iratképzők fondja-i alkotják. A volt megyeszékhelyek általában őrzik a tanácsalakulásig a megyei IV.A, IV.B. fondcsoportok anyagát is. Ettől természetesen vannak eltérések is, pl.Pest, B-A-Z, stb. megyék, de az illető helyi városi és járási fondok ott is megtalálhatók. Egyes helyeken más speciális feladatot is ellátnak, pl. Hajdú-Biharban az anyakönyvi UB-k készítését is végzik. Néhány helyen /Pest,Csongrád/ már hiteles másolatot is kiadnak. A megyei hálózat —-.megyei központ, fióklevéltárak, kihelyezett raktárak -— létrehozásának számos előnye és hátránya is van. Az előbbiekhez sorolhatók, hogy kulturális és helytörténeti szempontból célszerű, ha az illető nagyobb település iratai a proveniencia elvonok megfelelően a helyükön maradnak. A tapasztalat szerint ott jobban is becsülik őket. A megyei hálózat kialakításával a levéltári szervezet a tanácsi szervezethez simul, néhány munkafeladat: szervellenőrzés, begyűjtés egyszerűbbé válik. A jól szervezett és működő megyei hálózat emeli az egész levéltárügy tekintélyét. Hátránya, hogy több odafigyeléssel kell szervezni a levéltár szakmai munkáját. Magyar Országoaj 2- A városi levéltára k múltja -L -?X*í^ r | A városi levéltárak anyaga az írásbeliség kialakulásától folyamatosan gyarapodott. Iratanyaguk első darabjai azon jogbiztosító oklevelek, amelyek megőrzése a városok számára létfontosságú volt. Később ezek képestek a titkos, zárt, belső stb. levéltárak magját. A városi igazgatás, ügyintézés fejlődésével egyre több irat és könyv keletkezett. A törökkor idején a városi levéltárak is nagy kárt szenvedtek, á XVII. század második felétől kezdve az iratok gyarapodása egyre nagyobb gondot jelentett. Általában az iratanyagok rendezetlenek maradtak. A XVII. század végétől a kamara által kiküldött királyi biztosok utasították a városokat levéltáruk rendezésére. ^
