Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
138 Keresztes Csaba kerületek szakirányú megbízottai bizottságként működtek a szervezetben. Mindez egyezett az állami hatóságok elképzeléseivel, és támogatták is a püspöki karnál. Sőt: ezen alkalommal is kijelentették az állami szervek, hogy az egyház autonómiáját mindenre kiterjedően tiszteletben tartják, és „garantálják”. A püspöki kar azonban csak közel egy év előkészítő munka után, az 1968. szeptember 25-i püspökkari konferencián hozta meg döntését, és adott szabad utat - és költségvetési összeget - a szervezetnek.25 25 MNL-OL-XIX-A-21-a-S-36-2-1967. (43. doboz) és MNL-OL-XIX-A-21-b-3. tétel-d 47680-1969. (157. doboz) 26 Várkonyi Imre, Dr. (1916-1983), katolikus főpap. 1969-től haláláig az OKGYK igazgatója. 27 Rosdy Pál (1932-), római katolikus pap. Több helyen szolgált lelkészként. 1961-ben, az „illegális” cisztercita rend elleni eljárás börtönbüntetést szenvedett, 1963-ban szabadult. 1968-tól prímási levéltáros, 1978-tól papi tevékenységet végez. 28 Rosdy Pál: Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ kezdeti évei. Levéltári Szemle, 2020. évi 1. szám. 69. Valamint: MNL-OL-XIX-I-4-ab-87. tétel-95081 -1970. (136. doboz) Nem mellékes Veres Miklós egyik megjegyzése: „Véleményem szerint jó, hogy van gyűjteményi központ, de az - bizonyos mértékig - lassítja is az ügyvitel menetét.” (MNL-OL-XIX-I-4-ab-72. tétel-94158-1970. (136. doboz)) 29 MNL-OL-XIX-I-4-ab-82. tétel-95178-1970. (136. doboz) Valamint: MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94900-1969. (109. doboz) Az OKGYK 1970-ben, a minisztériummal való egyeztetés nélkül, megalkotta első szervezeti és működési szabályzatát is. 30 Kredics László, Dr. (1932-2018), teológus. 1966-tól 1972-ig az érseki könyvtár és levéltár vezetője. A hosszú időn át tervezgetett és szervezett központi szerv hivatalosan 1969. január 1-jén jött létre, Országos Katolikus Gyűjteményi Központ (továbbiakban: OKGYK) néven. Az érdemi munkát 1969 nyarán tudta elkezdeni. Vezetője az állami szervek által megbízhatónak tartott Várkonyi Imre26 kanonok lett, főtitkára Dr. Faith István. A szervezet munkatársai közé, előzetes informális egyeztetések során, már az adott gyűjteményekhez értő szakemberek kerültek, akár az ÁEH ellenvetéseit is legyűrve. így lett a levéltári referens („gyűjteményi előadó”) Rosdy Pál27 , aki ekkoriban az esztergomi Prímási Levéltár levéltárosaként tevékenykedett. Hivatalos kinevezése 1970. január 1-jével történt meg 28 A továbbiakban az OKGYK tartotta a kapcsolatot a minisztériummal, beleértve a munkatervek továbbítását is, és a helyi ellenőrzések többségét is közösen végezték. A restauráló műhely kialakítása az anyagi források híján elmaradt, amit a LIG rendkívüli módon sajnált29 A katolikus levéltárak többsége csak leglapvetőbb feladatokat végezte el: a püspökség által már ügyvitelinek nem tartott hivatali iratokat vették át, kutatókat fogadtak és kiállítások, vagy akár televízióműsorok számára szolgáltattak adatokat, dokumentumokat. Jónéhány helyen magas színvonalú jegyzékkészítés, és rendezési munka is folyt. A levéltárak másik része jelentős problémákkal küzdött. A problémás levéltárakra az első példa a Veszprémi Püspöki és Káptalani Levéltár esete, ahol raktárkba szabadon be lehet járni, és onnan a levéltáros tudta nélkül iratokat lehetett kivinni. A raktárak nedvességtartalma is magasabb volt az elfogadhatónál (főleg a káptalani levéltáré), és a tűzrendészeti előírásokat sem tartották be. Mindezek, és a megfelelő munkahelyiség hiánya ellenére a levéltáros - Kredics László30 - elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki a rendezés és jegyzékelés során. (Az elenchizálói munkákba két plébánost vont be, kiknek havi 500-500 forintos fizetését a püspöki könyvtár duplumainak eladásából fedezték. A restaurált okleveleket már vissza sem vitték a raktárba, hanem egy emeleti szobában az asztalon helyezték el.) A levéltáros egyszerűen „szánalmas állapotnak” nevezte a helyzetet, és sürgős helyszíni szemlét kért, valamint új
