Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések
Keresztes Csaba: „A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról”. Az egyházi levéltárak állami reformja 1969-ben. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 33. (2021) 1–2:133–158.
„A püspök nagy tisztelettel beszélt a levéltárosokról és a levéltári munkákról” 139 helyiség biztosítását, valamint a hiteleshelyi iratok elvitelét a megyei levéltár raktárába. A minisztérium képviselői már az OKGYK főtitkárával közösen szálltak ki 1969 őszén. Legnagyobb bajnak a helyiségek rossz állapotát nevezték. A veszprémi helyzetről a LIG az ÁEH-nak is beszámolt, pénzt igényelve és fellépést kérve a püspökség felé. Az ÁEH pénzt ez alkalommal sem adott, ám részletes levélben kérte meg a püspökséget a helyzet rendezésére.31 31 Több ügyirat keletkezett a levéltár ügyiről: MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94210-1969. (109. doboz), MNL-OL-XIX-A-21-b-3. tétel-50438-1969. (157. doboz), MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94937-1969. (109. doboz), MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-1968. évi jelentések-Római katolikus-94477-1969. (109. doboz). Meglehetősen sok kutatója akadt a levéltárnak. 32 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94799-1969. (109. doboz). A minisztérium helyszíni szemléjén jelen volt a megyei levéltár igazgatója is. 33 A nyári ellenőrzése során a minisztérium főelőadója következőket jegyezte fel: „A levéltárosnak van egy munkatársa is, aki szintén egyházi személy és ottlétemkor éppen szabadságon volt. Mindketten a Rend 100000 kötetből álló könyvtárát kezelik. Az a feltevésem, hogy munkaidejük nagyobb részét a könyvtárban és nem a levéltárban töltik.” (MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94762-1969. (109. doboz)) 34 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-1968. évi jelentések-Római katolikus-94184-1969. (109. doboz) Valamint: MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94762-1969. (109. doboz) Pl. ebben az időben Fällenbüchel Zol tán végzett kutatásokat a pesti gimnázium anyakönyveiben. 35 MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-1968. évi jelentések-Római katolikus-94246-1969. (109. doboz). Valamint: MNL-OL-XIX-I-4-ab-3-30. tétel-94761-1969. (109. doboz) Az Egri Érseki Levéltárban kispapok segítségével nagy volumenű raktári rendezést végeztek, akikről azonban kiderült, hogy csak anyagmozgatásban tudnak segíteni („szépen kitakarították a raktárhelyiséget”), ám szakismeretet igénylő munkát nem mertek rájuk bízni. Unikum jellegű volt, hogy az érseki levéltár kutatni kívánt anyagait az állami levéltár kutatótermébe vitték át, és a kutatók ott tekintettek bele.32 A Piarista Rend Központi Levéltára 1962 óta a Szent István Bazilika sekrestyéje feletti folyóvíz és fűtés nélküli teremben volt elhelyezve, amelyben novembertől májusig levéltári munkát nem is lehetett végezni. A helyiséget vasajtóval zárták és a tűz ellen két tűzoltókészülék is rendelkezésre állt, azonban ezek az esők ellen nem nyújtottak védelmet. Több beázás eredményeképpen a falak átnedvesedtek, melyen az jó időben történő folyamatos szellőztetés sem segített. Nagytakarítás régen történt, a nagybeteg levéltáros semmilyen takarítási vagy éppen rendezési munkát nem tudott végezni.33 Mindezek ellenére tudományos kutatás történt (és nem mellékesen egy leltár - inventárium - alapján kérték ki az iratokat.).34 A Ferences Levéltárnak önálló és képzett levéltárosa 1969-ben nem volt, ekkoriban P. Posta Benjamin OFM tartományi titkár kezelte az iratokat megbízott levéltárosként. Összesen 30 ifm iratanyagot őriztek, holott nemrégiben - 1968 augusztusában - kapták vissza a Heves Megyei Levéltártól a gyöngyösi rendház anyagát. Saját anyagi ráfordítással külön helyiséget is kialakítottak a levéltár számára (ám külön kutatószobát berendezni nem tudtak, bár ritkán akadtak kutatóik). A saját jellemzésük szerint „nemzeti szempontból is jelentős és értékes” anyag megfelelő kezelése érdekében kérték meg a LIG-et, hogy állami egyetemen egy rendtagot levéltárossá képezhessenek, és államsegélyen munkakört létesíthessenek. Ez utóbbi kérésüket a minisztérium helyszíni szemléjén is megismételték, azonban Veres Miklós szerint az iratanyag kis mennyisége nem indokolja egy teljes állású levéltáros alkalmazását, és inkább a könyvtárral közös kezelést szorgalmazta.35
