Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

Pintér Ilona: Gondolatok Takács Edit - Á. Varga László: Megjegyzések a szakmai követelmények tervezetéhez c. cikkének kapcsán. • 2001. [LSZ 2001/3. 75-77. p.]

VITA GONDOLATOK TAKÁCS EDIT - A. VARGA LASZLO MEGJEGYZÉSEK A SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK TERVEZETÉHEZ CÍMŰ ÍRÁSÁNAK KAPCSÁN A cikk Fondfőcsoportok módosítása című fejezete foglalkozik a fondjegyzékátdolgozások kérdésével. A következőket írják a szerzők: „A levéltári anyagnak az új fondfőcsoport-rendszer szerinti rendje elfogadható, de felállításának elrendelése [...] megterhelést jelentene, kb. 5-6 évig folyamatosan csak konkordancia-jegyzékek készülnének, az egyéb levéltári feladatok hátrányt szenvednének, [...] A raktári egységeken át kellene javítani a fondtörzsszamot és a raktári egységek sorszámát, át kellene írni a raktári jegyzékeket, módosítani az összes magas szintű segédletet [...]. Sok időbe és energiába kerülne, és a rendezettség szintje lényegében nem változna általa. Virtuálisan viszont rövid időn belül el lehetne készíteni, ami minden bizonnyal könnyítené a levéltárak iránt érdeklődők tájékozódását."

1 Ezzel kapcsolatban három dolognak kellene utánagondolni: 1/ Mitől elfogadható az új fondfőcsoport-rendszer, ha nem javít a levéltári anyag rendezettségi szintjén, segédletekkel való ellátottságán, kutathatóságán stb., viszont 5-6 évig tartana a megvalósítása? 2/ Mi a konkordancia-jegyzék? Ember Győző terminológiai lexikona szerint: „Ugyanannak a levéltári anyagnak különböző levéltári rendbeni helyét összevető, együttesen feltüntető segédlet". A levéltári anyag adott esetben az oklevél, a tervrajz, a térkép, a fénykép, az ügyirat stb., amit kiemeltünk a helyéről példának okáért egy gyűjteménybe, és mivel akarjuk tudni és tudatni, hol volt a korábbi helye, készítünk egy segédletet, amely ezt megmutatja. Szerintem ez a konkordancia-jegyzék, nem az a most feltalálás alatt álló segédlet, amelynek az lesz a feladata, hogy biztosítsa az eligazodást a régi és az új fondjegyzék között. 3/ Miért gondolja bárki, hogy egy virtuális — vagyis a mostani fondjegyzéktöl és a levéltári anyag mostani rendszerétől eltérő felépítésű — fondjegyzék könnyítené a tájékozódást? Mivel könnyítené? Azzal, hogy a thj. városokat ezentúl a XXI. fondfőcsoportban nem kell keresni, hanem csak a IV-ben, a községeket a XXII-ben nem, csak az V-ben, a személyeket a XXXI-ben nem, csak a XlV-ben, és így tovább? Ez könnyítés? Számomra az sokkal inkább könnyítés volt, hogy tudtam: az 1945 előtt keletkezett iratanyagot a XVI. fondfőcsoportig, a későbbieket utánuk kell keresni. És ezzel együtt tudhattam azt is, hogy azokban a raktárakban, ahol a IV-XVI. fondfőcsoporthoz tartozó iratok vannak, nem lesz szükség nagyobb mértékű átrendezésre, hiszen azok a fondok nemigen gyarapodnak, ha mégis, akkor viszonylag kis mennyiségű anyaggal. Most, ha megvalósul az új fondfőcsoport-rendszer, egyszerre vége lesz ennek a biztonságnak. Nem lesz a levéltárnak olyan raktára, amelyet viszonylagos állandóságban lehet majd tudni. Nem tudom, gondolt-e rá valaki, hogy amikor 1962-ben megcsinálták ezt a rendszert, az egyik cél éppen az volt vele, hogy TAKÁCS EDIT - Á. VARGA LÁSZLÓ: Megjegyzések a szakmai követelmények tervezetéhez. Levéltári Szemle, 51.(2001)2. sz. 8-9. 75