Levéltárügyet szabályozó jogszabályok tervezetek, értékelések

Tájékoztató az 1969:27. tvr. és a 30/1969. (IX. 2.) Korm. sz. rendeletről (1969.09.15-i igazgatói értekezlet) • 1969.09.15 [sz. n. [94867/1969 XVIII. LO]]

í •/ lyének vagy a részleg működési helyének negyei levéltára ellenőrizze-e. Az a rendelkezés, amely szerihtiirattári eredetű levéltári anyagot csak levéltár gyűjthet és őrizhet, abban az értelemben visszaható erejű, hogy nem saját, hanem más szerv működése során keletkezett irattári eredetű anyagát minden szerv, még tudományos intézmény is, megállapított időn belül köteles levéltárnak átadni. Ezen anyag átvételére az a levéltár jogosult, amely a szóban forgó szerv többi iratát őrzi, illetőleg amelynek illetékességi területén az irattári anyagot keletkeztető szerv működött vagy működik. E.rendelkezés által feltehetően a tanácsi levéltárak anyaga is szaporodni fog. Az ilyen iratátadások mikéntjét indokoltnak látszik külön szabályozni. Az eddigiekben olyan iratanyagról esett szó, amelyet, akár régen keletkezett, akár napjainkban folyamatosan keletkezik, a levéltár rendeltetésszerűen köteles átvenni, amennyiben c. szerv akár a területiség elve, akár más intézkedés alapján az ő illetékességi körébe tartozik, ÁZ illetékesség egészében azonos az irattári eredetű levéltári anyag átvételének kizárólagos jogával. A levéltári anyag nem.elhanyagolható hányadát azonban nem irattári eredetű dokumentumok alkotják. Elég ha például egyes családi levéltári anyagra, vagy különösen a magánlevelezésekre gondolunk. Ilyen anyagot jelenleg nemcsak levéltárak, hanem különböző szervek, könyvtárak, rauzöumok, magánosok stb. is őriznek. Az e tipúsú anyag gyűjtésére - hangsúlyozom, csak a tvr-ben meghatározott szempontból történeti értékű anyagról van szó, - általában ugyancsak egyedül a levéltár jogosult. Ezért mondhatjuk, hogy a levéltár nemcsak rendeltetésszerű itIeTéTTesseggeI7 hanem gyűjtőkör^_jogojsultsággal is rendelkezik. A másutt található nem irattári eredetű anyag jövendő sorsáról az uj jogszabály aszerint intézkedik, hogy az anyag kinek vagy minek a tulajdonóban, illetőleg őrzésében van. A tudományos intézmények közé nem tartozó szervek az ilyen anyagot meghatározott időpontig kötelesek levéltárnak átadni, a jövőben pedig ilyen anyag megszerzésére ós őrzésére csak esetenként kérhetnek a művelődésügyi minisztertől engedélyt. A tudományos intézmények a már birtokukban levő anyagot bejelentési kötelezettség mellett megtarthatják, de a jövőben ilyen, tehát nem irattári eredetű levéltári anyag gyűjtésével csak azok a tudományos intézmények foglalkozhatnak, amelyeket erre a művelődésügyi miniszter kijelöl. A magánszemélyek,birtokában levő ilyen anyag, hacsak nem személyes működésük során keletkezett iratokról van szó szintén bejelentési kötelezettség alá esik. A tudományos intézményekben maradó vagy a fenti feltétel esetén a közülük kijelöltekbe bekerülő anyag őrzésének és kezelésének módjáról a művelődésügyi miniszter intézkedik. Azon