Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-09 [1426]

Ezért Róma felujongott, amikor bizalmat asavazott a minise— tertacáos Lavalaak* Romai diplomáciai körök azonban nem §g'é-: fm. .osztják ezt az örömöt, mert azt. his?ifc,' hogy az az egyhaagu bizalmi nyilatkozat Iával politikája mellett n«n következhetett volna b», a Fiaid in-Herriot csoportnak tett tagedméaytk nélkül. Alighanem ilyen jgngtdrany az is, hogy Laval már nem fékezte meg G«nfb«a a népszövetségi bizottságok gyors munkát ampóját* Rómábaii agm számítottak ari a, hogy az abesszíniai betörés ilyen /»agy vissrhaagot keltsen Gtaafbsa és ily^eü éiéJÜcé tegye a genfi ellenakciót, ííö'st példákkal dolgoznak, hogy a maguk eljárását igazolják. Rámutatnak, hogy Franciaország sem jelentett• soha Genfba* marokJcoi katbnai intézkedéseit, som -Anglia az India fszsteyugatí r- 6"**sfi most folyó háborút. Pedig ittis britt uralom alatt um álló szabadnapéi provokálására felelt -Anglia náboruvaCL Teljesen hasonló az sset Abessziniában, ahol az olaszok aem • sgy népszövetségi tagállam ellen kezdtek háborút, hanem féligmeddig íuggetlem és a négustól kordába* nem tartott törzsíönukök megreHd.szabályo?ására vonultak be. így akar Olaszország mindez áro% a lei.ető szankciókkal szembm jogi frontot teremteni magánál, ~'* - A Journal ds Jouveiael nyilatkozatait hozza vezér• a oikkbta, Állítólag fraácia politikus halála előtt pár órávü . tsttt tztkat a .lap tudósít ójának. Kijelentette, hogy. vl925-bsa, - amikor Htrriot és Paul-Boncour 18 államtól aláirt jegvzoköny vet nvujtott be Gsnfbea, Anglia elutasította azon a oimen, hogy .iiiit almtgvoíással és a f •gyvtrszállitások eltiltásával