Lapszemle, 1935. október/1

1935-10-09 [1426]

tm lehet a háborút megakadályorni, ha az illető országot a nyersanyag besz sreéstől el nem tudják zárjai, ez. pedig Is hetetlen, amig niacs minden állam bena a Népszövetségbe*. <k gazdasági szankció tehát csak üres szó* Katonai szankciók pedig csak általánossá teszik a konfliktust. Az egesz hiba a: őszinteség hiányán alapszik, -A Népszövetség ás a nagy hat almák kormányai kivésel nélkül, elmaradtak az események mögött. Ha Stresál szó volt a?, abesszíniai •xpudioi órái, arai vaióerinü. űár júniusban megkellett volna kezdeni erre vonatkozólag a franciaangol tárgyalásokat. De talán nem került szóba Stresában £bglia olasz-franci a ö sszeeskuv ifstől f élv e kötötte meg a íloltaegyezményt Németorstággal. A lényeg $z, hogy a konfliktas oka nem ko;..oly. *A Népszövetség is. tisztában van azzal, hogy .Abeszsziniáhak gyámságra van szüksége és az egész ellentét csuk annyi, hogy Olaszország gyakorolja e e^t a gyámságot, vagy .i<r;zetközi legyen. Ilyen kis ok miatt ostobaság lenne uj világháborút idézi elő. Az abesszin kérdés dunai jelentésedéve

l foglalkozik Benedikt Brnó a WWW-ben. Rámutat, hogy uj világháború teljesen elpusztítaná a dunai államokat, a előzeteseket $

s

. győzőiteket egyaiáct. Most kell tehát elfelejteni az ellentéteket és összefogni mindegeknek az érdekelt államoknak. Ha Kémetország megtudó ':t bókülni Lengyelországgal, Olaszország Franciaországgal, ahol mind nagyobbak voltak az ellentétek, a Dunavidéke is kapcsolft, ki a területi kérdéseket, ás- gazdasági alapon béküljön meg. Magyarországon, Délszláviéban és Roma niában & parasztságnak és a munkásnak, alkalmazottaknak nincs