Lapszemle, 1932. november

1932-11-15 [1391]

először azt az akaratot, amely a Habsburg-házat 640 éves uralom után elsöpörte. Aztán a köztársaság alapitóit, az osztrák munkásságot ünnepli, majd végül a monarchiáták és fascisták ellen fordul, akik a minisztériumokban isiiét polgárháborús hadseregeket szerveznek, hogy visszavessék a népét a régi szolgaságba. Ma a köztársaság még a .polgárságé, de az ut a munkásnép köztársasága felé vezet. W.N.N. az Igazság kedvéért megállapítja, hogy 1918-ban mindenki csak rettegett, AZ uralkodóház a forradalomtól, a szoc.dem.vezetők Kerenskiék sorsától féltek, semmiféle forradalom nem volt, csak Malik nagynémet képviselő merte javasolni, hogy a köztársaságot kikiáltsák, de még a szoc demokraták is leszavazták. Hogy a gondolat mégis érvényesült, az nagyrészt a Repuoiik cimü délutáni iap érdeme, amelyet a hatóságok nem mertek elhallgattatni, bár felségsértés Jelentett. Ezt is német nemzeti körök adták ki, esek voltak tehát azok, akik 1918-ban a köztársaságot és az Anschluss-határozatot kivívták Külpcii:lka. Anglia és Franciaország washingtoni demarsa, ameUyel fizetési halasztást kérnek, élénk érdeklődést kelt a sajtóban. A vonatKC zó híreket a lapok feltűnő alakban közlik. Berenger francia szenátor Presséken Franciaország álláspontját ismerteti. Franciaország sohasem fizetett maga, -nelyette mindig Németország fizetett, ugy, hogy céltalan rémüldözni clyan összegek miatt, amelyet sohasem vett saját kasszálból anélkül, hogy rögtön Németországgal vissza ne fizet tette volna, AZ 19i:.6-os francia-amerikai leszámolás kizárólag Franciaország fizetőképességén alapult. Hoover elnök volt az, aki az államközi adósságokat beszüntette és nem Franciaország, amely továbbra is késs fizetni. A pénzügyminiszter bizonyára óban a helyzetben volna, hogy a Franfeia Daniinak a 19 millió dollárt még ebben a vaiu-