Lapszemle, 1932. november

1932-11-15 [1391]

először azt az akaratot, amely a Habsburg-házat 640 éves uralom után elsöpörte. Aztán a köztársaság alapitóit, az osztrák munkássá­got ünnepli, majd végül a monarchiáták és fascisták ellen fordul, akik a minisztériumokban isiiét polgárháborús hadseregeket szervez­nek, hogy visszavessék a népét a régi szolgaságba. Ma a köztársa­ság még a .polgárságé, de az ut a munkásnép köztársasága felé vezet. W.N.N. az Igazság kedvéért megállapítja, hogy 1918-ban mindenki csak rettegett, AZ uralkodóház a forradalomtól, a szoc.dem.vezetők Ke­renskiék sorsától féltek, semmiféle forradalom nem volt, csak Malik nagynémet képviselő merte javasolni, hogy a köztársaságot kikiált­sák, de még a szoc demokraták is leszavazták. Hogy a gondolat mégis érvényesült, az nagyrészt a Repuoiik cimü délutáni iap érdeme, ame­lyet a hatóságok nem mertek elhallgattatni, bár felségsértés Jelen­tett. Ezt is német nemzeti körök adták ki, esek voltak tehát azok, akik 1918-ban a köztársaságot és az Anschluss-határozatot kivívták Külpcii:lka. Anglia és Franciaország washingtoni demarsa, ameUyel fize­tési halasztást kérnek, élénk érdeklődést kelt a sajtóban. A vonatKC zó híreket a lapok feltűnő alakban közlik. Berenger francia szená­tor Presséken Franciaország álláspontját ismerteti. Franciaország sohasem fizetett maga, -nelyette mindig Németország fizetett, ugy, hogy céltalan rémüldözni clyan összegek miatt, amelyet sohasem vett saját kasszálból anélkül, hogy rögtön Németországgal vissza ne fizet ­tette volna, AZ 19i:.6-os francia-amerikai leszámolás kizárólag Fran­ciaország fizetőképességén alapult. Hoover elnök volt az, aki az államközi adósságokat beszüntette és nem Franciaország, amely tovább­ra is késs fizetni. A pénzügyminiszter bizonyára óban a helyzetben volna, hogy a Franfeia Daniinak a 19 millió dollárt még ebben a vaiu-

Next

/
Thumbnails
Contents