Lapszemle, 1932. november

1932-11-15 [1391]

kában ís átutalja, ez azonban neá zárja ki azt az előzetes kötelezett séget, hogy Amerika és Kurópa között az adósságok és jóvátételek rendeztessenek. Á háborús hitelezőknek tudniok kell, hogy Francia­ország nékik csak abban a mértékéén fog fizetni, ahogy a háborúért felelős aaósok nekik fizetnek. Bertrand Hűssel esztelennek mondja az eddigi rendezéseket, AZ az összeg, amelyet Németországtól köve­teltek, sokkal nagyobb volt, mint minden arany, amely a világon van. Már matematikailag is lehetetlen volt, hogy Németország másban fi­zessen, mint áruban. Miután megszoktuk, hogy egy ország gazdagságát külkereskedelmi mérlege szerint Ítéljük meg, a szövetségesek meg­ijedtek, hogy Németországnak kivitele előmozdításával még szolgá­latot is teljesítettek. Éhez járult a német konkurrencia veszedelme. A bolondok házába illő helyzetből egy ugyanolyan megoldásba menekül­tek. Elhatározták, hogy Németországnak ugyanannyit hiteleznek, amen­nyit fizetnie kell. A német kölcsönök jegyzői azonban kamataikat kö­vetelték, amelyeknek megfizetésénéi ugyanaz a helyzet állott elő. A németek nem tudtak arannyal fizetni, a szövetségesek pedig nem akartak árut elfogadni. Ha valaki nem fizet, az fizetésképtelen. Igj jött létre az általános csődbejut ás, amely az egész világon depresz­szíót okozott. Ezért azonban nemcsak a német háborús adósságok fele­lősek, hanem a szövetségeseknek Amerikával szemben fennálló adóssá­k gai is, valamint kisebb-nagyobb mértékűén mindazok az állami és ma­gánadósságok, amelyeknél adóst és hitelezőt magas vámfalak választa­nak el egymástól és az aranyban való fizetés nehézzé vált. Russei a kérdést munkamegosztással akarja megoldani. Magyarország . Gömbös miniszterelnök olasz útjával foglalkozik a Presse budapesti tudósítója, aki szerint az ut értékes ereuményerüre vezeteti

Next

/
Thumbnails
Contents