Lapszemle, 1932. november

1932-11-02 [1391]

mélyítéséről és kibővítéséről és sok tekintetben a Kellogg-paktum kiegészítéséről van szó*Ha túlságosan nagy volt a francia kamarában Herriot tervének a helyeslése, semhogy ki ne kellene éreznünk hogy lényegben Franciaország előnyéről van itt szó> És ezen nem változtat a francia sajtó utólagos részben igen éles kritikája sem, A kamarai nyilatkozat három legutolsó pontjából, az Egyesült Államok bevonásából, a népszövetségi paktum 16. cikkének hangsúlyozásából, amely a Németországon való katonai átvonulási jogról szól, valamint az általános döntőbírósági kötelezettség vállalásának kiemelése mégis felismerni engedi, hogy hová irányul az ut: Németország védelempolitikai elszigetelését továbbra is szorgalmazzák. Nemcsak újból meg akarják erősíteni a német politikának a Nyugat tekintetében Locarnoban elismert megkötöttségeit, hanem korlátokat is Jcivannak emelni a német keleti politika számára, azzal a céllal, hogy megnehezítsék Németországnak az Oroszországgal való taktikai együttműködését is AZ Imént azt hallottuk Washingtonból, hogy ott előzékenységre hajlandók a leszerelési kérdésben támasztott francia igények iránt, feltételezve, hogy a ^uai d'Orsayn tartózkodnak Japánnak a maósurial kérdésben való támogatásától A világ súlypontja e pillanatban valószínűleg kevésbbé Európában, hanem inkább a távoli Keleten van - A Germanlaban /ÚO-OÜÜ/ Walter ^g_e_mann szóváteszi,, hogy megint Franciaországra ment át az iniciativa egy olyan kérdésben, amely mindenekelőtt Németországot érdekli, és amelyben épen Németország bir a legvilágosabb jogi alappal, Herriot elérte azt a célját, hogy konstruktív tervét startolja, mielőtt még Németországgal közvetlen tárgyalásokba bocsátkozna Parisban nagyon jól tudták, hogy a német egyenjogúsági követelésre nem lehetett egyszerűen nem-mel válaszolni, anélkül, hogy mint vétkes álljon a világ ellőtt-. Látszólag igent mond, amennyiben a világot egy uj és most már egy harmadik