Lapszemle, 1932. november

1932-11-02 [1391]

"konstruktív tervvel" lepi meg. Ha most Németország mond egyszerűen nem-et, akkor saját maga jut abba a helyzetbe, amelyet a quai d'Orsay ügyesen megkerült, E beszéd szenzációját az a francia vallomás képezi, hogy már nem akar séma szerűen ragaszkodni a versaillesi szerződés lefegyverzési rendelkezéseihez..» A birodalmi védőrségi rendszer kényszerével a versaillesi bölcsek Németországot katonailag ellent állásra képtelennek vélték tehetni, ami nagy mértékben sikerült is nekik. Azonban olyan katonai szakemberek, mint Seeckt kötelességszerűen a legjobban kiképezték és a legmodernebb kívánalmakhoz hozzáillesztették ezt a törpe hadsereget... Ha csupán a fennálló hadseregrendszer összetörése lenne szándékolva anélkül, hogy idejében teljes pótlást létesítenének és a szomszédos államokban való drasztikus hadKi sereg-csökkentéssel kiegyenlítést Idéznének elő lefelé, akkor Herriot javaslata nem tehető komolyan megfontolás tárgyává, Kgy tény azonban minden esetben megmarad: Maga Franciaország ismerte el Versailles V. részét revízióra szorulónak és ebből le kell vonnia a gyakorlati következtetéseket - Minden aggály és homályosság dacára mégis meg kell állaptani, hegy Herriot fejtegetései ajtót nyitnak a tárgyalásoknak.... A német külpolitika a legutóbbi időben nem fejtette ki az aktivitásmesteri példáját, és végzetes lehetne,ha Franciaország Németország teljes kikapcsolása mellett véglegesen magához ragadná az iniciativát A nagynémet Deutsche Tagesztg. cikke szerint a francia mi———— —— — ——————-• j niszterelnök egészen világosan kimondotta, hogy nem gondol előbb bármilyen fokú leszerelésre, amig nincsen kiküszöbölve Németország legutolsó védelmi lehetősége is... Egyidejűleg azonban olyan spekulációk is közrejátszanak, amelyek a németországi celpolltikai viszonyokkal számolnak. Lehetetlenné akarják tenni, hogy valamely német kormány uralmának biztosítására fegyelmezett hivatásos hadseregre támaszkodhasson. Nyilvánvalóan már meg vannak győződve arról, hogy fóémetország