Lapszemle, 1932. november
1932-11-10 [1391]
különböző felekezetek,.hanem földrészünk különböző világ- és államnézetei is érintkeznek. Kémetország harcteret képez a Nyugat racionalizmusa és a Kelet irracionalizmusa között, A politikai harc minálunk egyidejűleg világnézeti harc. Alkotó ezért Németországon ma 'még inkább mint valaha, osak egy olyan politika lehet, amely a hitből jön. Persze ebből a legmélyebb okból származik legnagyobbrészt politikai 2" lentőt cinknek a külföldön olyan gyakran visszatetsző élessége.. Ebben a sorsban, hogy állandóan idegent vegyünk nálunk fel, dolgozzunk fel és illesszünk bele saját kultúránkba és hogy emellett kiegyenlitsük és kih&kltsük kultúrkörünk nagy ellentéteit, ebben rejlik egyidejűig országunk különleges feladata, amely a szellemi, gazdasági és politikai adásban és vevésben feloldhatatlanul -••arad összekapcsolva az egyéb világgal. Országunknak Európa középé a en való helyzete kifelé is kényszerűen a kulturális és politikai helytállás problémája elé állit bennünket.. Különösen politikai teKiatetben vtdzedelemteljes központi helyzetünk. Ez a problémák tömkelegét teremtette, mint ahogyan azokat biztositottabb helyzetben levő népek nem ismerik. Belső fejlődésünket is folytonosan a külvilág nyomása alá helyezik. Különösen mai politikai helyzetünk érthető csak meg a bel- és a külpolitikának a legutolsó 20 évben való folytonos egyeekapcsolódottsága által. Sokan, akik ma a külföldön radikális áramlataink erejét aggállyal követik, be kell, hogy vallják, hogy ezek legerősebb lendületüket azokból a politikai_módszerekből nyerték, amelyeket 1918 óta kívülről alkalmaztak ellenünk. Miként legyen meg valamely kormánynak polgárai előtt a szükséges tekintélye, ha a külfölddel szemben egy oldalú diszkriminálásokkal van megterhelve és nem képes számukra a legprimitívebb életjogot, a kifelé való biztonságot biztosítani? A győző hatalmak intervencióinak hosszú sora, amelyek a német kormányokról mindig ujabb megalágásokat