Lapszemle, 1932. november
1932-11-10 [1391]
tételeztek fel nagy mértékben az oka a belpolitikai helyzet általános? raűikalizálásán-ik és klélesitésének. önök közül senki sem fogja í'oireismerrú azokat a nehézségeket, amelyek a háború és a háboruutáni viszonyok következményeként, különösen pedig annak az óriási poi'tikai nyomásnak a következményeikónt léptek fel, amely a legutóbbiló évben nehezedett ránk: Az óriási gazdasági Ínséget, néphangulatűniés pártügyünk, szakadottságát- A bel- és a külpolitikának ebből a t-.rt éneim! összefüggéséből a német nép számára az a sorsszerű fel.afi adódik, hogy államvezetése számára olyan alapot találjon, amely . épeurópai helyzete tartós szükségletének és mai helyzete különlenehézségeinek egyaránt megfelel. Ennek első előfeltétele az ál1-u.i teljes szuverenitásának helyreállítása és egy állandó La La lom ~ :.j-3.kormányhatolom berendezése Egy ilyen autoritativ államveze- ; ico nem áll ellentétben a demokrácia elvével, amely mint a világ sok államában a mi alkotmányunk alapját is képezi, A demokrácia és a tekintély nem ellentétek, hanem szükséges kiegészítések, A világ szemel ma az Északamerlkai Egyesült államokra irányulnak, ahol egy nagy nép a legközelebbi négy évre egy ember kezeibe teszi le államvezetését. Talán nem demokratikus uolog valamely.országban felelős államfőt választani? Akkor nem lehet kevésbbé demokratikus kikapcsolni a pártbürokráciáknak azokat a titkos hatalmait, amelyek a kormány és a nép közé tolták magukat* Német oirodalmi elnökünkben a nép többsége által való megválasztás, tehát a közvetlen demokrácia aktusa, egyéniségének történelmi tekintélyével egyesült., Ezáltal meg van teremtve az a nyugodt pblus, amelyből kiindulólag úrrá lehet lenni politikai életünk legkülönbözőbb természetű mozgalmain is. Azoknak a döntéseknek, amelyek innen fognak kiindulni, bizalommal és bizakodással tekinthetünk el'oe. Egy belsőleg erős német államhatalom helyriáifliCIs^ életszükséglete,