Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-30 [1389]

éörnek iűár pedig non ezeknek, aed p«dig a ae^j^ges úliamokna. de meg Angliának a közreraükodó aére aera lehetne feltétlenül azámitani e-gy nej tánadott államnak.- Szóvá teszi uég Pertiuax, hogy liorriot Genfben a bel^ga^Jjjngyel, cseh, jugoszláv ó a rónán fJueiegútuaokkai tanácskozott a katonai ellenőrzés kórdóaóről

e Csak dícáeíeTt'''ílTéTfltéTfÍot-1ÍVz^r amiért kiábrándulva a genfi általánosaágokból ?ranciaurszág azovetaégőseivel tárgyalja- a leszerelés ügyét., A Figaro 28.. szerint er?-e a tar nácakozáara, mely Dranoiaország éa a kisantant képviselői között foly t le, azért ia azükósg vol,mert Németország nemcsak a fegyverkezési egyenjogúságot követeli, hanem a határok revizio'Ját is, a Heur&th báró áliitolag szorgalmazta Simont arra, hogy ajánljon egyolyan konfereneiát„a~ mely megvizsgálná óa rendezne az öaazea olyan problémákat, melyekből konfliktus támadhat. K a g y a r o r a z á g.b todúilamo k« Technikai okokból oaak uo.it van uoduuk azeülnökben beszámolni Henri Béraudnak a Petit Párisién 24,-ben közeit cikkéről, mely Horthy Miklós kormányzónak az újságíróval folytatott beszélgetéséről aa szú mot."Röviden megemlékezik a kormányzó életraj zárói, majd sL..váteazi azt az ellentmondást, hogy a magyar Felsőházban helyet foglalnak a főher# cégek ós főurak, az országnak azonban királya ninoa, A kormányzó Bőraud előtt nyilatkozott a világgazdasági válságról, aminek egyik okát egyes államok azon oktalan önzáaáben lttgia, mellyel kereskedelmi forgalmat tartanak fent Szovjetorozaorazá^gal,- ILan^ulvozaa a Kon;.'nyzc,. ho

;i

v 5 ép ugy mint ama gyár nép rendet és munkát akar, A né]) élűi akar ős igaza van

4 Az előjogok kora lejárt, minden dolgozónak joga vau a jóléthez. De a munkának hasznot kell hozni, mái' pedig a mai viszonyok között a mezőgazdasági termelés nem jövedelmező. A francia nép is gazdálkodó nép mint a magyar a amaellett füveit, HÜ vész nép. Magyarország