Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-30 [1389]

nak nencűak a föld, de a szellőm termékeiből is tűi-termelése van-. -A riporter ezután elmondja hogy a Kojmányzó beasóit Magyarországról, nult járói, fájdalmairól éa reményeiről, a a Kormányzó fülfogását azzal jeli lemzi, hogy bár egyes véleményei ellentétben állhatna!; a franciák érzelmeivel, batáti kapcsolataival, érdeke ivei, niuos bennük semmi kicsié nyesség, sem pedig bosszúvágy» - ti Kormányzó azzal vált el tula, hogy a világnak nagy béke-akaratra van szüksége. Hűropa megcsinálhatja á uókét Masaryk elnökkel folytatott beszélgetésit adja elő Dér&ud a Pétit Párisién 29.-ben, Miután Ber.iud kellően kilelkesodte magát a cseh elnök erólyei fölött, megszólaltatja Masarykot, aki nyilatkozatában célzást tesz a németek Berlinrhagdad-i tervére, majd pedig elismeri, hogy a mai állapotot békének még nem lehet nevezni, ülitéli a gazdasági elzárkózást Lehetségesnek ás szükségesnek tartja a középeuropai nemzetek békés együttműködését, de tulkórainak találná egy középeuropai vám < uriio, vagy jogi szövetség tervét. Kivonatos ós lehetséges azonban a népek egymásközötti megállapodása pl. prefereuoiális alapon..Caehorszaj erre a maja részéről hajlandó. Politikai kérdéseket a gazdasági! problémákba, nem tanácsos keverni,- Szutah beszél az i'maohlua-ról, majd azt mondja., hogy egyes államok a problémákat őszintén demokratikus irályban igyekeznek megoldani. Ilás államoknál azonban, amelyeket a mode-n saelleiQ" kövésbbé hatott át s amelyek a szabadságot eléggé szeretik, olyan ellenállással találkozunk, mely ép oly makacs, mint ameunyire öntudatlan. Minden ember szabadna': hiszi magát, de azért még van na.}; feudálisok ós ezek erősen tartják magukat* - Végül azt hangoztatja, hogy a vilgpot H gondolkodóknak kellene vezetnie, hogy a nagy válságokat csak az értelem, bölososóg képe3 orvosolni,- Bóraud itt emlékeztett cikkében arra, hogy a bölcsoasógre való hivatkozás öolt Horthy kormányzó nyilat-