Lapszemle, 1932. július
1932-07-16 [1387]
ték tudomásul annak jeléül, hogy Németország nem ismert el kapcsoi§Í2L.5_^2§?^2l2 lí _^_a_háborus adósságok között. Ez nemzetközileg kétségtelenül előnyös Németország számára, de taktikailag mégis különös bizonyítványt állit ki a német delegációnak, hogy egy hétig tájékozatlan veit. Ehhez járul még az, hogy az európai adósállamok gentleman agreementjenek legutolsó mondata azt mondja, hogy abban az esetben, ha a lausannei szerződés ratifikálása meghiúsulna, ismét az a jogi állapot érvényes, amely a Hoover-moratorium előtt létezett, A Hoover-moratorium előtt csupán a loung-terv létezett. A birodalmi kancellár az angol külügyminiszterhez intézett válaszlevelében arra hivatkozott, hogy Németország számára a nemratifikáiás kérdése ama válasz által tisztáztatott, amelyet Mac Donald a konferencia legutolsó nyilvános ülésén adott. Mac Donaldnak ez a válasza azt mondotta, hogy a ratifikáció meghiúsulása esetében uj helyzet adódnék, amely uj konferenciát tenne szükségessé. Ezt a birodalmi kancellár a lausannei szerződésről adott magyarázataioan a német nyilvánossággal ls közölte. De eddig csak arról volt szó, hogy akkor a loung-terv, mint Ilyen képezné ismét egy esetleg szükségessé váló uj konferencia alapját, A birodalmi kancellár elmulasztotta kimondottan arra utalni, hogy mindenekelőtt a két baseli bizottság határozatait kellene tekintetbe venni, amely bizottságok utóvégre a voung-terv szervei voltak és amelyei; kijelentették, hogy a reparáoiók fizetése lehetetlen, ha nem akarják döntően károsítani a világ gazdaságot. Ez volt a döntő. Ezt Papén elmulasztotta, mint ahogyan levele bizonyltja. A DAZ. /15-325/ a Herriot és Mac Donald között létrejött konzultatív megállapodásról többek között azt Írja, hogy ez a paktum unikum a nemzetközi konferenciák történelmében, ez a paktum " a lausannei szellem" sajátságos illusztriácicja. Németország
