Lapszemle, 1932. július

1932-07-13 [1387]

lések felvetése is megtörténjen. Mert a "reparáoiók" elestével arra is rá kellett mutatni, hogy ezzel elesett az erkölcsi ok is e "reparáoiók számára". Minden más német delegációnak szintén ezt a követelést kellett volna támasztania, annál is inkább, mert Németország számára ez a kérdés a történelmi kutatás alapján már el van intézve. Ha a konferencián nem is sikerült a háborús vétkességről szóló cikk hivatalos visszavonását elérni, ugy ez a kérdés a tárgyalások által mégis közelebbhozatott megoldásához, és különösen a nagyhatalmak egyike ebben a pontoan is teljesen elismerte a német követelés jogosultságát. Ez közvetve Mac Donald záróbeszédében is kifejezésre jutott, amelyben az angol miniszterelnök felszólítást intézett Franciaországhoz, hogy szüntesse meg Németországnak a versaillesi szerződésből eredő diszkriminációját. Hitler Adolf július 10-én vasárnapon Berchtesg adenbea a lausannei szerződéssel kapcsolatban a következő kijelentést tette; "Mi legyen Németországoól, ha a legsúlyosabb teherpróbánál 50 százalék az Internacionálé után szalad és legfeljebb 50 százalék hisz a sajátnépben, ha a nemzet kifelé mindinkább egy idegen akarat játéklabdája lesz? 13 évig látta ezt a világ és aszerint bánt velünk. Ma, amikor arra a meggyőződésre jut, hogy más akarat keletkezik, már egészen más szemekkel néz ránk. Tudja, hogy akaratnélküll meghunnyászkodás ideje végre elmúlt és hogy az a szerződés, amelyet ma Németországra három milliárddal róttak rá, hat hónap múlva már három márkával sem róható ránk*'

1-Hugenberg dr. június 9-én szombaton a német nemzetiek brémai pártgyülésén az autarkláról azt monidotta, hogy az, mint kereskedelempolitikai rendszer, ostobaság, mert tulajdonképeni értelmében azt jelenti, hogy egy autark államnak nincsen kereskedelmi forgalma más államokkal. Olyan exportpolitika, amely a belső nj^pt károsítja, egyben az exportot is ká-