Lapszemle, 1932. május

1932-05-11 [1385]

érdekéuen van szükségünk. Kérem, ne méltóztassanak félreérteni, ha a német érdek mellé mindjárt a többiekét állítom oda. fiz abból a világos felismerésből történik, hogy Németország számára csak akkor hozom ki a legjobbat, ha egyidejűleg az a meggyőző bizonyítás ls sikerül nekem, hogy Németország céljai egybe esnek a világ jólfelfogott érdekeivel. Hiszen épen az a versaillesi békeszerződés és a szerinte mintázott többi békekötés szerencsétlensége, hogy azt hitték, hogy egyes országok mindent, ami jó és értékes e földön, maguknak biztosíthatnak, úgyszólván minden szerencsét maguknak szerezhetnek meg, mlg az alulmaradtaak csak a szerencsétlenség lehetne átengedhető, a legyőzötteknek úgyszólván csak a könnyek lehetnének megengedhetők,hogy sirathassák szerencsétlenségüket. Nem, uraim, egy ilyen belsőleg valótlan, természetellenes békekoncepcióból indul ki minden végzet; minél tovább tartott a háború utáni időben, annál inkább bizonyult teljesen Levesnek. Ha nem áll be változás, mind mélyebbre fogja lelökni a világot aoba a rettenetes nyomorba, amely ''gazdasági válság, munkanélküli ség

M név alatt azzal fenyeget, hogy az összes kulturállamok korbácsa legyen belőle. Normális viszonyok helyreállítására bizalom, és ismét bizalom szükséges, ue hogyan fejlődjön ki a oizalom, az újjáépítés első elengedhetetlen feltétele,ha a győzők és legyőzöttek között még mindig fenn áll a felháborító egyelőtlenség, ha közöttük különbségeket tesznek, amelyek az egyiknek mindent megengednek, kimondott természetes jogának ismerik el azt, ami másoknak, közöttük nekünk németeknek,kimondottan meg van tiltva , sőt amit részünkről jogsértésnek tekintenek? Tudom, hogy Németországgal szemben sok minden jobbra fordult, azonban sok mindenben tovább áll fenn ez az egyenlőtlenség és épen egyik legfontosaub pontban, amelyet minden nép legfőbb és természetes jogaként vesz igénybe, annak Védelmében, amelynek