Lapszemle, 1932. május

1932-05-11 [1385]

minden ember számára a legdrágábbnak és a legszentebbnek kell lennie, a íiazának minden vele kapcsolatos le nem mérhető lelki és tényleges Dirtok oiztositásában, a csökkentett jog állapotában maradtunk. Ez ellen joggal bíVzöl fel egész Németország, ebben mindnyájan egyel: vagyunk és eouen rejlik a leszerelés jelentősége. Németország mint minden téren, ugy a fegyverkezési kérdés térán sem akar külön jogokat, kiváltságokat. Néni akar mást, mint az egyenlőséget, mint annak az állapotnak a kiküszöbölését, amely a csökkentett jog kategoriájáoa he- • lyeZl és amely állig felfegyverkezett szomszédok köréoen a védtelenség állapotára nyomja le, Néhány nappal ezelőtt országunkat uanzig küszöűönállő megszállásának hlre nyugtalanította. Ez a híresztelés alaptalan volt, de hogyan kelthetett volna ilyen mély nyugtalanságot, ha épen nem állt volna fenn ez az egyenlet lenség, ha nem állanának egy védtelen Németország oldalán a modern hadviselők minden eszközével felfegyverzett államok? Ami a leszerelési kérdésről áll, az ugyanolyan mértékben áll a jóvátételi fizetésekről is. Minden gondolkodó fejben már régen köztudattá vált az a meggyőződés, hogy •.émetország a rája rótt rettenetes fizetéseket nem képes teljesíteni Sőt mi több, hogy ezek a fizetések döntően járultak hozzá ahhoz, hogy a gazdasági összevisszaságot előidézzék a világon, azt az elviselhető tlenségig nagyooüitsák és és továboiartásuknál a javulás minden lehetőségét kikapcsolják. Németországnak az általa elvesztett háborúért ügy;kellett szenvednie és olyan áldozatokat kellett hoznia, mint aligha valamely népnek az ujabo történelemüen. Egyszer azonban véget kell érniok ezeknek az áldozatoknak! Egyszer meg kell húzni a záróvonást, egyszer már el kell ismerni, hogy ez a számla is ki van egyenlítve, ha a háborút igazán befejezettifi k akarják nyilvánítani', Erről is világosan és minden félreértést kizáróan neszeltem az önök kollé-