Lapszemle, 1932. március

1932-03-14 [1383]

hatók az olasz francia közeledés első elemel, s ez az együtt­működés azután klszélesteöhet és egyéh problémákban s más kontinenseken is megvalósulhat,- A Quotldien 10 azzal támad­ja Tardieu tervét, hogy sz végeredményben a német imperializ­mus Mitteleuropájának i megvalósítására vezetne. Ez sokkal veszedelmesebb volna, mint lett volna az Anschluss.- A Jour­D§l_£u_Commeroe 10-ben Q^Suarez rámutat, hogy a dunai államok eddigi egyéne ;.lenkedéseíben nagyrésze volt a nagyhatalmak diplomáciájának is Hiszen még a kisantant is majdnem szét­esett, mert Romániát Károly király Németország felé fordítot­ta/; csak mikor a német csőd bekövetkezett fordult újra Fran­ciországhoz Románia.Románia magatartása azonban megbocsátha­tó, mert Briand politikája, amely kizárölag Németországgal törődött a kisállamokat elhanyagolta. Azt ls el kell azonkí­vül ismerni, hogy főleg Benes azzal, hogy következetesen l» — ~ _ _ _ _ . _ szembefordult mindazzal ami őt a Habsburgokra emlékeztette, erősen komplikálta a legyőzöttek és feyőztesek megbékitésének feladatát. Ma a francia diplomácia a kisantant .körül szán­dékozik kiépíteni egy Ausztriát, Magyarországot és Bulgári­át__ls magában foglallő gazdasági rendszert. /: Bulgária be­kapcsolásáról különben Bérenger említett cikke is megemlék­szik, nemtudni nem-e tévedésből.:/.- A LibertéJO Walko külügy miniszter romái tárgyalásaival kapcsolatban azt irha, hogy lehetséges miszerint ezek a tárgyalások elősegítik a dunai államok érdekében irányuló francia közös akció megvalósítását is.Németország a magarészéről akadályozni igyekszik a francia tervet, s mindenáron vagy bele akar kapcsolódni a dunai álla-

Next

/
Thumbnails
Contents