Lapszemle, 1932. február

1932-02-20 [1382]

német szónokot az ülés elején mindennemű üdvözlés nélkül engedte szóhoz jutni, Nadolny világos és jó franciasággal olvasta talán túlságos gondossággal előkészített beszédét, és egyetlen hallgatónak figyelmét sem kerülte el, hogy azonnal nagy ügyességgel majdnem csak ugy mellesleg ismertette a német leszerelési pozició magvát amikor azt mondotta, hogy talán közelfekvő volt Németország szű mára egyszerűen a versalllesl szerződésnek Németország leszereléséről szóló rendelkezéseit megfelelő egyezménytervezetbe összeállítani és mint német ellenjavaslatot a gyülekezet elé terjeszteni Rendkivüll világosan magyarázta íMadolny nagykövet a német álláspontot Fejtegetéseinek elvi részénél is csalódtak azok, akik a kancellár formulázásain túlmenő erős szavakat vártak AZ egyenjogúság alapvető kérdését Nadolny a legegyszerűbb és legszerényebb wá&om magyarázta. Persze sajátságosan hathatott, hegy a német szónok "egyébként" mint ahogyan mondta, Apponyi gróf beszédére hivatkozott "aki felülmúlhatatlan világossággal bizonyította, hogy a békeszerződések leszerelési rendelkezéseit a 8. cikk szerint megkötendő uj egyezménynek kell felváltania,

M Néhány padon kissé mosolyogtak, ami kor a német szónok hozzátette, hogy "e fejtegetésekhez csak csatlakozhatik", azonban ismét felfigyeltek, amikor továbbá megjegyezte, .."hogy nincsen olyan rendelkezés a versaillesi szerződésben, amely által az Apponyi gróf által vázolt jogi helyzetet meg lehetne változtatni," A konferencia-tagok,akik tájékozva vannak a hirtelen kitört francia sajtóhadjáratról, természetesen tisztában voltak azzal hogy Nadolny ezáltal nyomatékosan ment neki azoknak a ravasz érveknek, amelyek a versaíllesi szerződés 164, cikkét az V. rész bevezetése ellen ki akarják játszani, fiadolnynak a biztonságról szóló fej tegetésel túlságosan mérlegelt elővigyázatos fogalmazásukban csaló-