Lapszemle, 1932. február

1932-02-18 [1382]

re az ország gazdasági élete szilárdan felépülhet anélkül, hogy ezáltal kockáztatná jogát egy jobb jövő biztositására. róf Sorassich László felszólalásában sajnálkozását fedezte ki amiatt, hogy a nagyhatalmak nem tudják gyorsabb o selektdctr e elhat© ro»i magukat holott Magyarország helyzetén csakis egy nemzet közi .gazdasági megoldás 3egithetne végleges formában Minden más elgondolá? osak áthidalás.. Báró Szterényi József nézete szerint a jóvátétel és a szövetség közötti tartozások kérdése elsőrendű szerepet játszik a világgazdasági és a politikai életben, ha ez megoldódik a gazdasági válság főoka is megszűnik Megemlékezett azután azokról a tána dásokról,amelyek a most lemondott francia kormányt a kamarában és a francia közvéleményben a Magyarországnak nyújt ott kölcsön miatt érték s szemben ot azzal a beállítással mintha Franciaország/nagylelkűsége ellenére Magyarországon sorozatos támadások érnék, különös súlyt fekték arra,tw& a felsőház külügyi bizottságában megállapítsa, hogy a magyar törvényhozásban, a magyar közvéleményben, sőt bárhol a nyilvárosságban soha egyetlen hang nem jutott kifejezésre, amely nem a legnagyobb elismeré sel viseltetett volna Franciaország iránt és amely nem a hála érzetével nyugtázta volna Franciaország kritikus pillanatban Magy aror szágnác — _ — _ £ 'm

'Z

m mimm mmm m m"0* ••••••la.' nyújtott támogatását A magyar közvélenény Franciaország barátságára súlyt fektetett a múltban és súlyt fektett a jövőben is. Nézete szerint, amikor Franciaorszagnak köszönetet mondunk és barátságára súlyt helyezünk, ez nem érintheti sem Olaszország ir ant i b aráts águnkat, sem a Németországgal, szemben fennálló rokonszenvet Nagy fontosságot tulaj donit a közvetlen árucsereforgaloanak, amelyet ugy Magyar ország, mint a szomszédallamok devizahelyttte elkér ülhetetlenné t esz Szükségesnek mondja, hogy M

agy arország. Jugoszlávia és Románia mezőgazdasági koope