Lapszemle, 1932. február

1932-02-13 [1382]

len foglal .állást Seipel űr az egész, diplomáciai kar jelenlétében •$e_mzet, és. £ilaa» cimen annak a kát felfogásnak az ellentétét ismortette-, melyek közül az egyik /francia iak-c nemzetet és államot úgyszólván egyortelaünefc tart, a másik pedig állampolgárság és nemzetpolgárság között lényeges kü; orijö séget tesz, A felfogások különösen a kisebbségi kérdésnél kerülnek szembe- egymással* AZ egyik szerint a kisebbség nora panaszkodhat addig, amig az államáépbe fel nem szívódott- a másik a kisebbség .Tógáiban elldegenitnetetlen.,,löE0kat_lá^_ Seipel dr, az utóbbi felfogáshoz csatlakozik. Az uj osztrák maga ls nemzetnek érzi mMát- A zsidók ezentúl is a vallást a németek pedig a leszármazást tekintik &ajd lényeges kérd-: nekr. Tagblatt szerint a nyugat-európai zsidóság nagytöbbsége ahhoz a nemzethez tartozónak érzi magát, amely között évsz#zi dok 6ta él. K; Q i p o 1^1 t #V fír?tz QOTgtly l ^v^nrttmrvfi^Kt^i tflfeflfrflnifr aJtoinafcfofffftfr&ftí#dl í f-ifr. •"•kflffi^ásaftr*:, az alkanceliár viteli valamint felesleget kimutató adatait hamis információkon alapuloknak jelzi, Németországnak a középeuropai államok gazdasági csoportjához való csatlakozása ellen három érv lehetséges Bér a magyar gazdasági érdekek a nagy német fogy), tásl területnek egy lehetőleg szabad gazdasági forgalomba való bevonását örömmel üővözöinéc, a német-osztrák vámunió sor sa bizonyltja, hogy Franciaország ilyen kombinációt feltétlenül megakadályozna. Németotszágot azonban kedvezőbb gazdasági helyzet bevárásával \ a középeuropai gazdasági érdekcsoport