Lapszemle, 1932. február
1932-02-11 [1382]
természetű leszerelést n és egyenlő biztonságot létesítsen az összes népek számára. Hangsúlyozni kell, hogy egy szótaggal sem beszélt a "védelmi szabadság" alternatívájáról, sőt inkább a kételkedők megcáfolására melegséggel intézett felszólítást a konferencia pozitív sikerében való bizalomra. - A Voss* Ztg.-ban /9-67/ E.W» von Oertzen — — — — — — — — i- — — — — — — — — közöl genfi tudósítást, kifejtvén, hogy az eddigi tárgyalások nagy eseménye volt, hogy kancelláriának száján keresztül szólott ennek az állig fegyverben levő földtekónek egyedül leszerelt nagyhatalma az erősen fegyverkezett hatalmakhoz, Ha az előző szónokok a leszerelésre való erkölcsi kötelességről beszéltek, akkor az ember szép szavaik mögött mindig a nehéz ágyuk száját, a páncélozott háborús óriások fenyegető testeit vélte észrevenni. Csak ma, amikor a német kancellár beszélt, nem volt meg ez a lidércnyomás, a belső valótlanságnak ez a bizonytalan benyomása, és nem utolsó sorban ebből magyarázható a beszédnek a hallgatóságra való rendkívüli erős hatása, amely mindig ujabb viharos helyeslésekkel nyert beszédes kifejezést a különböző részeknél. Tárgyilag a kancellár túlságosan hangsúlyozott erős gesztusok kerülésével teljes élességben világosan doltozta ki az elvi német álláspontot * Németország igazi leszerelést követel az egyenjogúság és az egyenlő biztonság alapján az összes népek számára. Ez az a tétel, amelyből Brüning szaval szerint a német delegáció a tárgyalások folyamán nem engedhet el semmit és nem fog e,lengedni semmit: Ha az ember a német alapkövetelést összeveti egy balsiker elől való komoly intelmekkel, amelyeket a kancellár á konferencia elmére intézett, akkor nem merülhet fel kétség aziránt, hogy Németország komoly következmények elől sem riadna vissza, ha a konferencia menete eltér ettől a bázistól, E kijelentés súlya a káncelár egyénisége által még alánuzást nyert, Igy igen erős hatást '
