Lapszemle, 1932. február
1932-02-03 [1382]
"Távoli keleti háború" felírású vezércikkében kommentálja walther Hagemann a Germaniaban /31-31/ a japán-kínai eseményeket és az idegen hatalmaknak azzal szemben való magatartását. Mindenekelőtt megállapítja, hogy Amerika ugylátszik hirtelen ingadozó lett. De az amerikai-japán feszültség amúgy is olyan nagy, hogy a japán-kinai eljárásába való közvetlen beavatkozás egyenlő jelentőségű lenne egy háborús összeütközéssel. Anglia jelenleg gaz, dasági válsága és empire-kérdése által még erősebben van gátolva mozgási szabadságában és ezenkívül Japán az angolokkal szemben arra hivatkozhatik, hogy előző években szintén igen határozott szankciós politikát űztek Kínában Ilyen körülmények között a Népszövetségnek nehezére fog esni döntő lépéseket tenni, A leszerelési konferencia előestébe a népszövetségi Tanácsot fennállása óta a legsúlyosabb sorskérdés elé állítja Ha ezen csődöt mondanak, akkor az egész leszerelési munka és ezzel a békéért való küzdelem egyáltalán komolyan kérdésessé van téve. Rossznyelvek azt állítják, hogy a japán háborús cselekményeknek a leszerelési vitával való egybeesése semmiképen sem véletlen. A keletázsiai tűzvész továbblappangása vagy netán kiterjedése nemcsak Japánnak és Kínának, hanem a legerősebben érdekelt hatalmaknak, Amerikának és Oroszországnak ürügyet szolgáltatna, hogy kizártnak jelentsenek ki minden tényleges leszerelési intézkedést. Egy, másik vonatkozásban is súlyos visszaeséssel fenyeget a távoli keleti konfliktus* Ha az egész világ előtt lerántaná a leplet a Népszövetség biztonsági és szankciós eszközeinek tökéletlenségéről, akkor azoknak a köröknek lenne igazuk, amelyek a Népszövetséget értéktelennek nyilvánítját, vagy pedig belőle rendőri eszközt akarnak csinálni a legerősebben fegyORSZÁGOS LEVÜLi'.'.v
