Lapszemle, 1932. január

1932-01-19 [1381]

Az elhalasztásnak lehetnek komoly hátrányai, da előnyei is Franciaországnak, miután nincs kérni valója, nem esik nehezére öss^e ülni a több* érdekelt kormánnyal. Természetes azonban, hogy eredményt csak űgy lehetne elérni a konfe -encián ha Franciaország, AngliamOlaszország és Belgium előzetes megegyeznek A francia-angol megegyezés volna a legsürgősebb,, mert enélkül az olaszok által javasol* egységes európai front Amerikával szemben lehetetlen. Mivel pedig Amerika nélkül a jóvátétel ügyét véglegesen rendezni nem lehet, olyan ideiglenes rendezéssel kellene beérni mely mindekinek a jogát épségben tartja.. A jóvátételeknek teijes törlásér'l^ anélkül, hogy Amerika egyidejűleg netörölje a háborús adósságokat, szó sem lehet, - A Matin /17/ legokosabbnak látná a konferencia elhalasztását júniusra• Addig lefolyna a német elnökválasztás a poroszválasztások, ánglia is elhatározhatná magát jobbra vagy balra, a francia választások is lezajlanak. Egyes országokban azt remélik, hogy a tavaszi parlamenti választások Franciaországot engedékenyebbé fogják tenni. Ezt majd meglátjuk, vájjon akad 9 egy francia párt mely hajlandó lenne pár éves szerződéseket veszni hagyni, -> A Débats /18/ csak az esetben tartaná helyesnek az elhalasztást ha a francia kormány mindenképen lenagyobb eróliyélmegértetné„ hegy kifosztani nem engedi magát. Legcélravezetőbb volna a német hitelek felmondása. Ezt majd megértenék. - A legtöbb lap megállapitja, hogy a német álláspont ugylátszik kezd enyhülni, már nem olyan merev, mint Brüning nyilatkozataiban volt. Ezt az enyhülést a francia részről kilátásba ihelye*£ett hitelszankciók hatásának tudják be a lapok,. Herriot a Petit Párisién /17/~ben "Papirron.gy^k" cim alatt igen éles hangon támadja Brüning Kancellárt, akinek állásfoglalása lehetetlenné teszi a loyalis francia-német közeledés gondow latát, még azoknak a franciaknak a számára is, akik, mint Herriot is.