Lapszemle, 1932. január

1932-01-19 [1381]

e közeledésnek őszinte hívei, Erkölcstelen dolog volna a német jóvá tételek végleges elengedése Ha Brüning meg akarta ijeszteni, a franciákat célját nem érte el, ellenben a lausannei konferencia sorsát kompromitálta. Azt igen, azt elérte, hogy az olasz kormány támogatja de Franciaországban kihivta maga ellen legőszintébb tisztelőit is A francia pacifisták sem nem vakok se nem hülye* .Francia ország nagy lelka akar ienn^de ostoba nem A é^daji&gljü&8üá£$&*. a Débats /!&/ szerint csak ugy lehet szabadulni_ ba felhagynak Oroszország pénzügyi támogatásává] tehát nem adnak a németeknek több pénzt, hogy azt busá3 nyereséggel a szovjetnek adhassák tovább, JPranoia'rszág katonai „kiadásaU ^isjaerteti_._a Te

pp

s 17/ hosszú cikke„ Szembeállítja az 1913-iki kjadásokat a háború utáni anya országbeli óvek összegeivel s a következő eredményekre rjut- «5 szárazföldi haderőre .gyarmati 1913-ban 6 38o millió frankot költöttek, 193o ban csak 5 b5o /TaoeTl" flotta ' 1913 ban 1,965 millió 193o-ban

f 2 499^m3»ban 3,o7o, 193o3;.--ban 3

t

ol3 millió; lógi haderő 1922-ben 1 milliárd, 193o~ban. 2;140 mi 115a. Végoredmónyben a haderő költségei 193c--ban 1 milliárd frankkal magasai;" mint aoltak a háború előtt

r

ami 0 Jí-oa emelkedés. ^4_tartalékos_tisztekJkon^res3ZU3_a tiltakozott Francia ország további leszerelése ellen,, mert a szerződések tiszteletbentartó sához erős hadseregre van szüksóg/Tempsl7/ Ügy olasz katonai folyóiratból a Temps /17/ elégtétellel látja. hogy már olasz részen sem vallják azt az álláspontot, mini a leszerelós gazdasági szempontokból előnyt jelentene. Ág auropai figgdaaá^i együttmpödéfl i^ffbejn a Néapzövétséghez „illetőre az;'Európa bizottsághoz beterjesztett angol és német memorandumot a Temps /17/ Ismerteti.