Lapszemle, 1932. január
1932-01-19 [1381]
go_t_ jelöl_t_e_ m_e_g_, Buresch osztrák kancellár a Wiener_Sgnn-_unö_Mon : tagszeltun^ genfi tudósítójával folytatott beszélgetés során klejelantette, hogy Ausztria sem moratóriumot, sem transz _f_ermpratorjluJSOt_ nem_ kér_, a sillinget semmiféle veszedelem nem febyegetl, de Ausztriának elkerülhetetlenül külföldi kölcsön segítségére van szüksége, Több lap genfi jelentése szerint Ausztria kölcsönkllátásal reménytelenek. _S_ájiőor_J_u_go_sjz;_l_áv__k_ir_á_ly_ a Skupstlna együttes ü'ését J_ónb_e_s_z_édö_e_l nyitotta meg. A trónbeszédet a_Magv_aror t.;^ belgrádi jelentés nyomán részletesen ismerteti. A szerb trőnbeszéd hangoztatja, hogy a tizenkét évszázad után egy állatban egyesült délszláv népek belső ellentétei az 1922-évi alkotmány nem szüntette meg s meg kellett tehát alapozni a m zet és állam egységét, amely sohasem lehet alku tárgya. Külpolitikai téren békét és jogrendet hirdet, s hangoztatja, hog a jugoszláv hadsefefc mindig deffenzlv jellegű volt. A hadi adósságokról azt mondja a trőnbeszéd, hogy a moratórium srlyos helyzetbe hozta Jugoszláviát. j<_ö_zö_s_ J53\gyej-P3.£ya.j_ h_atA r _ A r A e JL e A e A cikkezik ma a Nemzeti Újság vezetőhelyén Széchényi Károly gróf a Báthory István bizottság alelnöke. A lengyelbarát cikk arra a kon kluzlóra jutt, hogy Lengyelországban és nálunk ls köztudatba kell vinni, hogy a revízió szónak csak elvi magyarázatában van érdekellentét lengyelek és magyarok között, s hogy mi nem akartuk mást, mint ismét egyesíteni a magyarlakta terüJeteket, igy közös határt Lengyelországgal. Közöshatáralnk el vesztése miatt megszűnt számos olyan gazdasági lehetőság,
