Lapszemle, 1932. január

1932-01-11 [1381]

gás mellett tesz hitvallást, a leszerelést a biztonság megfelelő garantálása nélkül, lehetetlennek tekinti s csak az 1924-i genfi Protokollum alapján tartja megvalósíthatónak.Az Ere Nouvelle 8-ban ugyancsak Herriot a jóvátétel kérdésében az angol-francia megegyezést sürgeti. Az angoloknak erre * éppen elég okuk lenne: rosszul állnak ügyeik Indiában, Ciprusban s Írországban, ahol a kommunizmus súlyos terrorista merényleteket provokált. Csak minderről kevesen tudnak. Remé- ] 11 ls, hogy az angol közvélemény hovatovább belátja a francia jóvátételi álláspint helyességét s az angol-francia ér- í dekközösséget. A békerevizió kérdésében ls remélhetőleg megváltozik az angol felfogás, neszen a németek az angol kézbe jutott afrikai gyarmatokat ls visszakövetelik, A_jóvátétel^összegéről_a német lapokban megjelent J közléssel szemben a Débats 9 Havas-közleménye kimutatja, hogy nemcsak hogy nem fedezték az eddigi német fizetések Franciaország tényleges hadikáralt, hanem még több mint 5 milliárd márka összegű francia követelés áll fenn, nem számítva a kamatokat. A dővátételi és leszerelési konferencia előtt Wli_ Ham Mattin a Journal öe Géneve 9-ben hangoztatja, hogy e két konferencia csak látszólag különálló, a valóságban egy a tárgyuk: a béke és jólét problémája. Leszerelés és jóvátétel | a békeprobléma két oldala, s hogy ma 12 évvel a fegyverszü- * net után még mindig itt tartunk annak az az oka, hogy a békét elhibázták. A békét olyan emberek csinálták annépek hevében, —— akik semmitsem értettek a mai világ igazi szükségleteihez. j Clemenceau és Llpyd George azthitt,ék hogy Európát mereven 4