Lapszemle, 1932. január
1932-01-11 [1381]
elkülönlzettsejtekbe skatujázhatják he, s azt hitték, hogy Németországot erőszakkal örökké a vlzalá nyomhatják. Ez a felfogás okozta, hogy az igázd) béke nem tudott megszületni. Ma tehát a békét kell megcsinálni, illetve lemondani a békének azon részéről, mely XIV.Lajos szellemében készült s fejleszteni kell* a békének Wilson szellemében készült részét, mert ha ezt meg nem tesszük Európára helyrehozhatatlan baj zúdul. A jóvátétel kéröése biztonsági kérdés. Magukat a hadi károkat a németek már régen kifizették, a franciák azonban a kapott pénzzel nem érhetik be, mert attól tafctanak, hogy I Németország tulhamar talpraáll s fölveti a határkérdéseket, A jóvátétel tehát a franciákat inkább erkölcsi, jo&i és politikai szempontból érdekli, mintsem pénzügyi szempontból. A franciák le ls mondtak a pénzről, csak a joghoz ragaszkodtak, a nénetek viszont nem fizetnek s azért mégslncsenek megelégedve, mert ők meg a kötelezettség megszülését kívánják. A leszerelés ls politikai probléma, melynek megoldása a biztonságtól függ, ez pedig viszont attól függ, hogy Amerika vegyen részt a biztonság garantálásában. Jóvátétel és leszerelés egyaránt csak Amerika együttműködésével oldhatók meg, A jóvátétel ügyébtn a németek a békeszerződések revízióját kérik, a leszerelés kérdésében ellenben a békeszerződések végrehajtását. Németország ellenfelel gyönge helyzetbe kerülnének, ha megtagadnák mindkét német követelés teljesítését, A németek viszont ellenszolgáltatást kell hogy nyújtsanak, békeakarátukról garanciákat kell adjanak, Ez a magva a két problémának. ?£i £ . ! 2lí^ 0----^ t * ía le-ondása alkalmából fsMartin. I a Journal de Géneve 10 vezércikkébon. Nagy rokonszenvei és