Lapszemle, 1931. november

1931-11-26 [1379]

aktapublikációja képezte,.mindinkább talajt veszített az egyoldalú német háborús vétkességről szóló állítás. Francia köröküól már régecben Jelentették, hogy hajlandók Németországnak becsületmentő nyilatkozatot adni a háborús vétkesség kérdésében, ha Németország arra kötelezi magát, hogy abból a versaillesi szerződés érvényessége,^ vagy annak egyes rendelkezései tekintetében nem von le konzekvenciákat. Tehát hajlandók voltak a háborús vétkességről szóló állitásról, mint a versaillesi szerződés erkölcsi alapjáról lemondani mert ezt a bázist a háborús vétkesség után való kutatás széjjelrombolta. Renouvin és Bloch fejtegetései nem egyebek, mint annak a bevallása, hogy a háborús vétkesség kérdése Németország javára dőlt el, és hogy ahhoz többé nem lehet ragaszkodni. Egyidejűleg azonoan kísérletet jelentenek_annak megakadályozására, hogy_Néme_tország_a_ versaillesi háoorus vétkességről s^óló tételnek szétrombolásából a reparáclós rendelkezések tekintetéoen politikai _előn_yŐket húzzon. A DAZ. /25-541/ rámutat arra, hogy november 26-án és 27-én ülésezik cecll lord elnöklete alatt Parisban egy migtóejraeszetü leszerelési konferencia, amelynek szervesése Henri de Jouvenel Kezeibe van lefektetve. Német-részről is résztvesznek abban egyes szervezetek képviselői ós egyes egyéniségek. Ilyen ülésezéseknél szemben a tapasztalat szerint jogos bj.zalmaUa_ns_ág van helyén, minthogy nyilvánvalóan főként olyan körökről van sző, amelyeknek Franciaország tényleges katonai hatalmának urai felett kevés befolyásuk van. A bizalmatlanságot még fokozza, ha az ember az előterjesztett határozati javaslat szövegét olvassa. A közlemény ezután egyenként boncplgatja az említett határozati javaslat pontozatalt. Laval amerikai szerepléséről, amely azzal járt, hogy Franciaország szabadkezet nyert, hosszasabban cikkesik a Berl. Tagebl, /25-Ő55/ washingtoni levelezője, ^hl^cheffsr^ aki mindenekelőtt