Lapszemle, 1931. október

1931-10-26 [1378]

vét a kisententenak gazdasági kibővítését Ausztria és Magyarország bekapcsolásával. Ez az az elgondolás, amelyet ő annakidején Société des Nations Danubiennes-nek nevezett. Természetesen ennek a Benesféle elgondolásnak megvalósításába a nagyhatalmaknak is beleszólásuk lenne, AZ expozéból ugylátszik, mintha Benes az erről az oldalról esetleg jelentkezhető ellenvetéseknek is már elejétvette volna. Kisentente-körökben mindenesetre ugyvélik, hogy ma már nem kell annyira tartani attól az ellenállástól, amelyet ezzel szemben még csak két esztendővel ezelőtt is Itália tanúsított. Itália - ugy vélik kisentente-körökben,-meggyőződött arról, hogy egy ilyen alakulás nem járna expanziv politikai törekvéssel, mint például egy dinasztikus érdekeket szolgáló osztrák-magyar monarchia. Ugyancsak messze időre kikapcsolódna Itáliának az az aggodalma is, hogy Németországot mindjárt a Brenner mögött lássa, Franciaország helyeslésére pedig biztosan számítani lehet, AZ azonban alig tehető fel, hogy e gondolat megvalósításánál Franciaország kezdeményező szerepre vállalkozzon, mert ezzel az egész dolog magán viselné a francia bélyegzőt és természetszerűen több oldalról ellenszenvet ls válthat na ki, amit tanácsos elkerülni Németországnak érzékenységét azzal kenegetnék, hogy a programmból kihagynák Lengyelországot és ezzel máris biztosítva látszana Németország szimpátiája, amire ugyancsak szükség van. Prágában ugy képzelik el a dolgot, hogy az öt középeurópai államból alakítandó blokk, nem jelentene veszélyt Németország számára, merthiszen ebben a létesítendő blokkban a németség meglehetős nagy számban lenne képviselve. A külügyi expozéval kapcsolatban a szenátus külügyi üizott ^ágábanjn^ihjl^^jyi^át és az ott elhangzott felszólalásokat is regisztrálják a <;5-lki lapok és ezek között a keresztyén szocialista Deutsche Fresse A3/ külön részletesen ismerteti a német ker.szoc. A.rkr ORSZÁGOS LEVÉLTÁR