Lapszemle, 1931. május

1931-05-21 [1373]

nácskozni, hogy mily álláspontra helyezkedjék a tervekkel szemben és tárgyalni fogja a kenyérárak kérdését iSc Külpolitika. A genfi tanácskozásokról irva a Köln, Volksztg, /19235/a/ rámutat arra, hogy a Pester Lloyd helyesen jegyzi meg, hogy nincs európai probléma, amely végeredményben nem állna öszszefiiggésben a német-francia viszonnyal. Tényleg az európai politika gerince a német-francia ellentét. Hangsúlyozza a lap, hogy bármily nehéz a helyzete Németországnak,minden erejéből ellene kell állnia azoknak a francia törekvéseknek, melyek bizonyos hitelnyújtások fejében politikai lemondásokat követelnek Németország részéről. Németországnak saját erejéből kell talpraállnia és a kancellár helyesen mondotta múltkori beszédében, hogy addig nem lehet szó a jóvátételi kérdés revíziójáról, amig Németország saját házatáját rendbe nem hozza, A DAZ. /2Q-221/ kiemeli, hogy a hágai törvényszék évről-évre megerősítette hírnevét, főleg a lengyel-német pörökkel kapcsolatban és annak pártatlanságában teljesen meg lehet blzní. A lengyel-német pörök 99 százalékában a törvényszék Németországnak adott igazat, ami köszönhető Kaufmannák is, a. hágai nagy német nemzetközi jogásznak, Kellogg és a svájci Maurer is teljesen pártatlanok- Legföljebb az elnöknek Adachinak a francia szimpátiáitól lehetne tartani. A Frankf „ztg. /20-368/ szerint a németek azt az okulást nyerhették a genfi tanácskozásokból ,hogy a Népszövetségnek különleges légkörét jobban figyelembe kell venni.E tekintetben str-esemann halála óta nincs minden rendjén... És ha Curtius beszédei tárgyilagosak is, semmi viszhangot nem keltenek, mert nincsen elég érzéke a tonalitás Iránt és nem ismeri eléggé az emberek pszyüo-