Lapszemle, 1931. március

1931-03-18 [1372]

gi hanem ezt az uj szel len* t a megbókülós éa saegegyezéa vágya és akarata vezeti „Igazolja ezt az is

s

,hogy Grandi nagyon ügyelt arra hogy beszédében* ne tárgyaljon olyan kérdéseket „melyek a régi ellen ulből téteket relssithatnák Igy például semminő célzástnem tett a béke esetleges azer z/5dé aek reví gj éj ára .amely tárnát bizonyos fővárosokban mindig v

ászek kiaknázni.valahányszor valaminő olasz megnyilatkozás erre ürügyet nyújthat Ami a loszerelés kardosét illeti Grandinak idevágó kijelentéseiből a Tempa arra következtet hogy Olaszország ezt a kérdést elfogultság nélkül fogja tárgyalni.k Temps szerint különben nem is volna elképzelhető hogy a szárasföldi ós légi fejyverkezés ügyét más módszerekkel rendezzék,mint aminőket most a flottakérdéacen alkalmaztak n

Senki sem vár Olaszországtól elv megtagadást, senki sem hiszi,,hogy agy olasz-franoia közeledés vaLminő hatalmi csoport ellen kell hogy irányuljon,fi közeledésben ép ugy mint az angol-francia sntents-ban is az európai béke ós rend hatalmas tényezőjét kell látni Bóma. Paris és London együttmüködó&e már elég ahhoz „hogy a nemzetközi béke kilátásai megerősödjenek,, s ez a lényeg© Briand egész békepolitikájának Kedvezően fogadja Grandi beszédét a briandista radikális Ere Nouvelle 16 is ez is kiemeli ,hogy ttrandi a revízióról Grandi említést aea tett,ellenben igen szívélyes hangon szólott Franciaországról..JSZ az örvendetes változás ujabb sikere Briand békepolitikájának *• ÍSM-T"?-^. A

eB .^éteta 16

c

vezéróikká/ Pierre Bernus/ egész PÜQ hangokat halláti Grandi szavaiból semminő következtetést a»m lehet levonni abban az irányban,mintha a flottaegyezményben franeis a részről tett nagy engedmények politikai viszony megjavulásával ellensulyoztatnán&k Ellenkezőleg a legfontosabb kérdésre nézve Qraa di világosan kimondta.hogy as olasz politika mm változik k hang változott osak a náta a ré#i Á francia-olasz fülöké rdé sekről