Lapszemle, 1931. március
1931-03-18 [1372]
crevezetesen a tuniszi és tripoliozi kérdésről sem szólott Francia ország a tuniszi olasz ügyében mm:%m±xmj£k állampolgársági tör vények ésszerű kiraélotas Végrehajtását kivanja,másrészt igen kiterjedt területeket kitoál Olaszországnak tripóliszi birtokai kibő vitáséra A megegyezés azonban csak agy lehetséges ? ha Olaszország megmutat ja ; hogy nem vitatja Franciaország tuniszi pozícióját s ha lemond olyan követelésekről,melyek a francia gyarmatbirodalom feldarabolását jelen tik,, "-iáin ós az olasz általános külpolitika váltc zásának sincs jele Grandi beszédében a fegyverkezések oivelláláaát hangoztatja,azt a követelést 4 melyet a németek támasztanak s melynek raegvalósitása bevezetése volna a területi reviziónákoPrab« ciaország azonban oly politikához nem csat lakozhat „mely pacifista kül3Ó* alatt a háborút készítené elő S azok az orszGgokr,imelyeknok fel kellene áldozniuk magukat a német területi követelések teljesítése végett egyáltalán nem hajlandók erre.Senki sem állítja hogy t világ képa örökké ez marad,,de józan ember nem hiheti azt sem hogy béke és egyetértés abból születne meg,ha igazságtalan felforgatás árán visszaadnák Németországnak a a németekkel tartó többi háborús bűnös államnak regi domináló helyzetüket Ma egy bizonyos paoifizmust a jog éa béke legnagyobb ellenségeinek érdekében aknáznak ki* Bemé Ini keIX,hogy a leszerelési konferencia előtt Olaszország az utolsó szót még nem mondta ki* .,e ha az olasz külpolitika az maradna aminőnek Grandi beszédében definalta,nem igen látni, hogyan volna összeegyeztethető a francia politikával hacsak a frar^ cia politika nem volna kész mindenben kapitulálni.Grandi beszédé nek formája örvendetes,lényege azonban nem kielégítő Pertinax az Bo ho de Pa ri3 16^"ban Grandi beszédét pacifistának mondja az olasz politikát azonban majd a tettei alapján akarja megítélni,Per tinax is hangoztatja a Débats.-ban kifejezett francia álláspontot