Lapszemle, 1931. január
1931-01-19 [1370]
Dr Jan Auerhan a csehszlovák stati sztikai hivatal elnöke "A gerendát a saját szraéoeá" és „A hovatartozendőság megállapítása nálunk és Magyar országon* címekkel vezércikkben foglalkozik a félhivatalos Prager Presseben /1Q 18/ a csehszlovák és magyar népszámlálások kai is megjegyzi, hogy a csehszlovák népszámlálás azt akarta hogy et nem az egy bizonyos területen túlnyomóan érvényben lévő nyelv/Ű&ÉR hanem az egyes megszámolt egyének nyelvét mutassa ki. A csehszlovák népszámlálásnál a hovatartcsandőság jeléül az anyanyelvet vették és ugyanez volt az eset a magyar népszámlálásnál is, vagyis eddig mind a két népszámlálás egyazon alapokra lett lefektetve A különbségek csak ott láthatók, ha'tekintetbe vesszük az említett szabály kivételeit Az életben ugyanis előfordul az elnemzetlcnedés és az anyanyelvtől való elfcrduláaés ha ily esetben is az eredeti anyanyelvet vezetnék be„ az azt jelentene, a múltból állitani össze egy statisztikát, olyat amely már a jelenlegi viszonyoknak nem folel meg Ilyen esetekre gon"lolva az anyanyelv mellett kivételeket kell felállítani és itt külön böznek egymástél jelentékenyen a csehszlovák és magyar népszámlálások.. A csehszlovák népszámlálásnál két kivétel lett felállítva, az egyik a zsidókra, a másik az elnemzetlenitett egyénekre vonatkozik, A zsidók nak jogában áll magukat a zsidó nemzetiséghez tartan: akkor is, ha nincs zsidó nyelvük, ezzel szemben Magyarországon a jiddis és héber •ryelvet egyáltalán nem szabad feljegyezni, még az esetben sem ha az tényleg a megszámlált egyén anyanyelve. Ott a jiddis nyelvet egyált . Ián nem ismerik ol dacára, hogy az a keleteurópai zsidók igazi nemzati nyelve Ami az elnemzetlenedést illeti, a csehszlovák népszámlálás azt csak az esetben ismeri el,, ha az perfekt, vagyis ha a megs.. .... Iáit egyén az uj más nyelvet tökéletesen bírja és az eredetit már nem beszéli többet a családi életben, .ogéss máskép szól a magi-ar népsz.ém-
