Lapszemle, 1931. január

1931-01-05 [1370]

n

emcsak dsehszlovákia szenved. Gróf Bethlen közeli bécsi látogatását cikkiró a magyar exportnak Németország ifs Ausztria felé irányításának tervivel hozza kapcsolatba, megjegyezve, hogy a szerződésnélküli állapotnak Magyarország és Csehszlovákia között, ily formán jelentős politikai következményei is lesznek

, tekintve, hogy Magyarország, Ausztria és Németország a legyőzöttek blokkjához tartoznak, mel^íít Mussolini akar megszervezni, A gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fogják fűzni ezen országok politikái érdekeit. Magyarország politikai eseményei közé sorolja M.C. gróf Károlyi külügyminiszternek reviziós deklaráció

ját,^ valamint Gömbös miniszternek a katonakötélezettrégről uiondott felsőházi beszédét, Kiemeli, hogy mig Gömbös beszédéből feltűnő módon kiütközött a kardcsörtetés, Károlyi gróf berz^őe a revizió szükségét békés eszközökhöz kötötte. M.Cormac itt megjegyzi, hogy Károlyi elődje, Walko dr., a reviziós nyilatkozatokat mindig gróf Bethlenre bizta. Szóváteszi a Pesti Hirlapnak gróf Károlyi beszédével kapcsolatos cikkét is, amely aktivabb reviziós politika inaugurálárát v*li abban üovözölhetni

. Gömbös vehemens beszédének Mc.Coraac szerint legjellemzőbb - és a hisantantkörökben régóta ismeretes ~ momentuma az, hog

y a katonakötelezettség Magyarországon de facto már most is meg van. Cikkiró ugyanis "

megbízható és jól informált köröktől* értesült arról, hogy a magyar ifjúság nemcsak katonai jelleggel biró organizációkban nyerr kiképzést, hanem 21 éves korában • minden magyar fiút besoroznak a magyar hadseregbe, A parasztiiukat, akik a katonai szolgálat elől megszöknek, üldözőbe veszik AB elfogják épp ugy, mint a r*gi katonakötelezettség idején tették. Íz a magyar fiu, aki nem tudja bizonvitani, hogy katonai kiképzésben részesült

y nem kap utelevelet Amerikába vagy egyéb küldölfi országba. ízek a dolgok, irja M.,C. annyira feldúlták Prágát, hogy megbízta Francia• ,