Lapszemle, 1931. január

1931-01-05 [1370]

országot azzal, hogy terjessze a Népszövetség elé a békeszerződés ren delkezéseinek ezen flagrans megsértését

. Franciaország azonban azt tanácsolta, hogy ne piszkálják a dolgot,, mert az lehet a következménye, hogy ITéme tor szag, Áusstria, Magyarország és Bulgária együttesen fogják a népszövetség legközelebbi ülésszakán kérni a katonakötelezettség visszaállításának engedélyezését, azom a cimen, hogy kevésbbé költséges, mint a zsoldos hadsereg. Á kolozsvári egyetem tízéves románságának megünnepléséről román barátságtól csöpögő bukaresti cikket ir a Honitor /ll/, már elmében is kiemelve, hogy egész Sra^ly ünnepli a magyar uralom alul való felszabadulását. Slmondja többek között, hogy az erdélyi románok már a mult század közepén kezdtek nemzeti öntudatra ébredni és követelni a románnyelvü iskolákat. Se a*hatalmon levő faj* a legkeményebb ellená

llást szegezte szemben ezzel a követeléssel, AZ erdélyi románok lankadatlan és a nemzeti öntudatosságtól inspirált erőfeszítéseinek sikerült aránylag nagyszámú elemi és középiskolákat nyitni és fenntartani. Romár, egyetemet azonban nem engedélyeztek nekik, dacára annak, hogy három millió román volt a monarchiában és hogy a horvátoknak 6z cseheknek ezt a kiváltságot megadták. *rdély felszabadulása és ITagyr omániába való bekebelezése után, ir ja a Monitor, a román kormány első aolga volt hogy a magyar egyetemből romúii egyetemet csináljon és az uj tartományok kultűrközpontjává tegye. *