Lapszemle, 1930. november

1930-11-24 [1368]

szögezi, hogy sohasem volt az erdekhiány oly nagy a budapesti parla­ment üléseiben mint éppen most^ aminek nagyrészben az az oka, hogy a parlament eddig nem végzett semmi lényegesebb munkát. Sddig a pr«j­rarara nagyrészét 90 j£-át az inmunitási ügyek elintézése foglalja el. Az ellenzék ezt a letargiát arra vezeti vissza, hogy a magyar parla­ment túlnyomó részben nyilt szavazás utján van megválasztva és hogy igy a nagy tömegek akarata nem jut érvényre Azonban még ennél is többet nyom a latbaaaz hogy a gazdasági krizis egyre jobban kimélyúl. A gabona mesterséges megdrágítása a belső piac számára a fogyasztók és termelők oly ellentétes érdekeit váltják ki hogy az kétsékivül szenvedélyes vitákra fog alkalmat adni Bethlen gróf miniszterelnök Ankarából való visszatérése után magához kérette a sajtót,, hogy ily­módon informálja a nyilvánosságot arról, amikről az ottani tárgyalá­sok keretében nem volt szó Igy pld Bethlen gróf igyekezett lehű­teni a reményeit azoknak a rosszul informált köröknek, kik az angórai úttól bizonyos gazdasági előnyöket reméltek a magyar gazdasági élet számára. Bethlen gróf ugyanis kijelentette, hogy bár az ottani tár­gyalások alkalmával bizonyos gazdasági természetű kérdések is szóba­kerültek, ami csak természetes, az ő utjának célja elsősorban nem gaz­dasági, hanem politikai természetű volt A magyar közvélemény, irja a Presse, amely a súlyos gazdasági krizis és a nyomasztó létkérd^si gondok által teljesen igénybe van véve, bizonyos közömbösséget árul el oly kérdésekkel szemben amik nem vonatkoznak a mindennapi élet könnyítésére és igy Bethlen gróf ankarai utazását is csak mint egy udvariassági látogatást könyvelte el B ethlen válaszol az amerikai tótok petíciójára cimmel az agrárpárti Yenkov /23 275/ röviden utal Bethlen gróf mi­niszterelnöknek a külügyi bizottságban tett nyilatkozatára s megjegy zi hogy szinte Ízléstelenség hogy Bethlen azon magyar politika 11-

Next

/
Thumbnails
Contents