Lapszemle, 1930. november

1930-11-10 [1368]

politikát, hogy szívesen beszél a revízióról., ha az Csehszlovákia megnagyobbodását is jelenti? Mussolininak a lefegyverzésről mondott besjt de pedig megerősit i Anglia álláspont ját. az általános lőfegyverezésn«3 az el éj alc . Különben is a mai helyzetben két kérdés áll előtérben: aa egyik a gazdasági nyomorúság és törekvés arra, hogy annak internacionális uton orvosszerét találják, a másik a lefegyverzés kérdése, amelj akut stádiumba jutott, Angliának határozott állásfoglalása által* A munkáspárti kormány ettől az állásponttól többé vissza nem léphet »Hog3 a munkáskormány bukása után következő kormány hasonló szilárdságot ta. nusit • •* majd, az más kérdés De e tekintetben is reményt nyújt Rendersonnak az a határozott kijelentése, hogy amit ő mond, az minden angol pártnak egyező álláspontja és az nem képzelhető el, hogy egy felelős állásban levő államférfi ilyen kijelentést kockáztasson, ha annak komoly alapja nincs Különben, mondja Apponyi gróf, Lord Róbert Cecil,a« ki szintén tagja volt az angol delegációnak Genfben s aki tudvalevően nem tagja a munkáspártnak, szórói-szóra magáévá tette H

enderson kijeleütéseit Ez az angol álláspont j ezek kijelentések szikladarabként hullottak a francia delegáció tagjainak fejére, akiknek képviselet éoei Briand igyekezett kifejteni, hogy miért nem szerelhet le Franciaország Sínek ellenére az angol képviselet megmaradt amellett az álláspontja mellett, hogy Anglia addig semmiféle paktumot alá nem ir, amig az általános lefegyverzés be nem következik^ mert Anglia látja, hogy a legyőzött államok panasza nem alaptalan t akkor, mikor a lfagyvérzés ossi egyoldalú lenne El sem képzelhető egy olyan lefegyverzés, amelyben csak az egyik fél rakná le a fegyvert, a másik pedig teljes fegyverzet ben marad • Mi ugy a revizió

f mint a lefegyverzés kérdésében, mondja Apponyi, másként beszélhetnénk, ha nem lenne gazdasági nyomorúság,amely