Lapszemle, 1930. október

1930-10-02 [1367]

oissz álláspont támogatják alá, amikor Itália gyarmatokat kovatél magának, amiből a győztes szövetséges társak, elsősorban pedig Franciaország, valósággal kmullázták. Majd igy folytatja:" Ha Itália döntő faktor volt a legutóbbi háborúban, ugy még inkább az lesz megerősödött hatalmival ís visszaszerzett szellemi egysegével egy esetleges jövő háborúban, annálisinkább, mert nagyon bizonytalan, hogy Anglia ís főkép Amerika újból beleavatkoznának-e. Franciaország tehát ama kockízat előtt állna, hogy apró szövetségéseivel együtt izolálva látni magát az ellenségek fölényes nagy tömegével szemben és a se-ieges magatartású többi államokkal szemben is, amelyek között Itália is szerepelne. Könnyű volt a békeszerződések idején kinullásni Itáliát jogos követeléseiből, mert hiszen ekkor egy úgyszólván önmagával meghasonlott nemze

A volt, amelyet 8 politikai tehetetlenségnek olyan díszpéldányai képviseltek, mint volt Grlando, Bottomí és különösen Kitti. A mai Itália azonban már az egyensuly és béke elemét jelenti, természetesen előre• mtf bocsátva, hogy meghallgatásra találnak nemzetközi diszkussziókon legszentebb és legjogosabb követelései, 's ez a mai Itália épen az európai egyensúly érdekében a jövőben ellene lesz minden olyan törekvésnek, amely Franciaországot a többi nemzetek nyakíra akarná ültetni. A németországi uj politikai helyzet kell hogy a reális vslósá^ objektív mérlegelésére bir ja Franciaországot és kell ezt tennie saját érdekében és felelőssége tudatában, amivel az európai békének tartozik. Lépjen ki tehlt izoláltságából és ébredben fel, oert különben egy még rettenetese, b tragédiával fogja magát szemben tolulni. Hagyjon fel a békeszerződések juridikus karakterének illúziójával, amelyek még a semminél is kevesebbet jelentenek, ha nem felelnek meg az igazságé rzet követeimé nyelnek, mert osak egyedül ezen as utón lehet visszaadni a békét a felzaklatott 2urópánsk

t megoldani a politikai, szociális, gazdasági és