Lapszemle, 1930. október

1930-10-02 [1367]

morális krizist. Győződjék meg végül Franciaország arról, hogy Itália a békeszerződések reviziőját favorizálja, nemcsak saját érdekében, hanem ama többi nemzetek érdekében is, amelyeket tönkretett a plutokratikus merkantilis szellemű béke, 8mely valósággal kalmárkodott a népekkel, amely megtagadta a háborúban hangoztatott programmot és igazságtalanságaival ujabb drámai konfliktusokat készit elő. Ha Franciaország nyakasán megmarad formalisztikus

s intranzigens álláspontján, ragaszkor va a békeszerződések érinthetetlenségének dogmájához, még akkor is, ha ezek a szerződések nyilvánvalóan igazságtalanok, mint amilyenek valójában, ugy vigyázzon, mert egy szép napon arra fog ébredni, hogy Hitler acélsisakjainak szúrós hegyén ül. Tardieu franci8 miniszterelnöknek Alenponban elhangzott beszédéről referálnak a stiki lapok, amelyek között 8 Popolo d*Itália 755/ kiemeli, minő ellentétben áll ez Henderson legutóbbi kijelentéseivel. A trieszti csehszlovák konzul egyik legutóbbi kommünikéjében, vto*—^ *m.^ **> r^-mm «vÉB«M»aj|MfVMM^V^aVWMaaWW melyet a Popolo d'ltalia és más 30-iki lapok reprodukálnak, hangoztatja; hogy a csehszlovák kereskedelmi élet irányi tó faktorainak semmi szándéioikban sincs csatlakozni ahhoz az olaszellenes árubo^kotthoz, amelyet néhány prágai lap propagált. A Giornale d

x

Italia/SO/ ezt a nyilatkozatot megelégedéssel könyveli el. 4 Az osztrák politikai krizisr51 hosszabb cikkben elmélkedik a Tribuna /okt.~í7 vezetőhely én a lap vueni levelezője, aki egyebek közStt ama véleményének ad kifejezést, hogy Schober eddigi politikájában néhány súlyos hibát követett el, egyebek között azt, hogy nem számolt, vagy talán félreismerte annak a mozgalomnak jelentőségét,. T-Í"hon q HAT-ívvflhrek állnak.