Lapszemle, 1930. október

1930-10-04 [1367]

Október 2 - 3 ~i lapok. güipolitik a-Briaadnak a lssasrnlés ügyébe* a íépssövetaég koagyuxésén taratott beszédét méltatja a Tav-ps /

2/vasércikkau rámntatva

;

, m.iy** megtámadhat atla* érvekkei támogatta a franoia álláspontodé^ y szer at a leszerelés csak a biztonság msgsrósltéss után valósitbató me«; Durva becsapást jelent az a tétel, mely szerint a leszerelés majd meghosná a biatoaságot• utalt Briand azokra az aggodalmakra is, melyeket a mai nsaastközi helyzet felidézett. Cartias maga is elismerte, hogy minden országba* megnyilatkozik egy bizonyos gazdasági politikai és szociális nyngtalanság

;

, melynek okait ki kell küszöbölni'* Curtius azonban hozzátette hogj ezt ugy nem lehet elérni; hogy ha a szerződéseket nem tartják tiszteletben A Temps fel sem akarja tételezni,, hogy Curtius talán Francino/szagra akart volna ezzel célosni, hiszen Franciaország mindig a legskrupulózusabb módon tartotta tiszt el étbe & a leszerelésre irányuló határaamácyokat« Curtius célzása tehát nam szólhat másoknak, osak azoknak a német pártoknak, amelyek Hitlerrel együtt a szerződések brutális megtagadását vallják Téved abban is Curtius, hogy a aai válságot a leszerelés elhalasztásával indokolja., holott a mai nemzetközi nyomott helyzetnek egredüli oka a német külpolitika nacionalista irányba terelődéss.- Briand beS2ádét a Pftit Párisiéi, és az üre ttguvii

f /g/egyaránt magasatalják- A P^Jaflíj^/ és Aoticn rrancfliae /?./ aaonban kifogásolják, hofj Bri«at ok nélkül felvetette na államok egyéni őségének • kérdését, aaube B&jl a saembenállé táborba beleköthetnek; - A leszerelés veszedelmeseégét fejtegeti a gi.qaro ,/2/ vezércikke is, hivatkozva az amerikai World-ra, mely a némát választásokban figyelmeztetést lát arra, hogy Suropa békéjft komoly veszedelem-fenyegsti. - A jobboldali lapok általában aazav