Lapszemle, 1930. október

1930-10-04 [1367]

magyarázzák Briand erélyes fellépését,* a leszerelési kérdésben, hogy igy akarta szerintük *ila n súlyosai azt a rendkívül kellemet!** benyomást, melyet a nemzetközi aőegy a sületek kiküldöttei előtt tett és csak lagymataga cáfolt iatervjuja keltett a francia politikai köreiben* A Figaro /%/ agy tudja.

f hogy a francia kormány egy fcntos tagja azonnal talefonOE tájékoztatta Briand t arrói, hogy milyen kellemetlen helyzetbe került . Meggondolásra késztethette Briandt amellett Tarrdieunek Po: baaréva.; történt összejövetele is

A Cannes ami ékét/Talajt ette még e 3 Így született mog as e réiyes hangú beszéd a leszerelési kérdésben A. '•'r*&c 13 ba zt ons

áft.-. aimé-A at át- támad ia a . 3r grna de G-e

neve \.e.ü /%/ ?/.i:iiam Mart.:« A franciák és baráté k ráj thatnének arra hogy a bizt.en.Fágra va^ő appellálésuk azért untatja már a népeket mart a né pek legtöbbje biztonságban érz k magukat s kielégítőknek tekint k a iue- jog garanciákat Eklatáns példái ennek a Balti-államok melyek dacára annak, hogy kicsinyek, mítsea félnek legalább is látszólag a hatalmas Oroszország szomszédságától, mart meg vannak győződve arrő-i., és hiszik azt,, hogy adott esetben a paktumok megvédenék őket - B tekintet ben Martin azt vallja, hogy azok az államok, amelyek nem hajlandók a mai kötelez ette egeken túlmenő ujabb biztonsági kötél ez ettaégeket vállalm

$ ezzel voltaképe* azt fejezik ki

; hogy a már vállalt kötelezettségeket annál hűségesebben akarják adott esetben respektálni' ASL..ul osztrák kományt a T

emus A

/ vezéreikk* harci kormány nak látja s igen kedvezőtlenül fogadja* A Va*gola~kormány összetétele nemigen alkalmas arra

9

* hogy megszilárdít a a a nemsetköal biaalnat Ansatria politikai fejlődés* iránt.Yalóaágos kihívás stlnden logikával és jőaa* ésszel szemben aa, hogy a belügyi és Igazságügyi táreákat a Haimwehjr vt sáréi kapták mg* Seipel bevonása a kormány ba valósainü-